Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - III.A reformáció terjedése, első terjesztői és pártfogói
III. A reformáció terjedése, első terjesztői és pártfogói. A Luther által kezdeményezett vallásjavítás ismeretessé lett hazánkban mindjárt az első években. Lehetővé tették ezt hazánknak úgy néprajzi s kereskedelmi, mint politikai viszonyai. A szabad kir. városok jórészt német eredetű polgárai, úgyszintén a szepességi ós erdélyi szászok folytonos összeköttetésben voltak Németországgal. A tehetősebb szász családok fiaikat már Luther fellépése előtt német egyetemekre küldték; ezekből hozatott be több szász község magának papot és tanítót. A németországi kereskedők sürün ellátogattak a magyarországi vásárokra, de a német származású magyar kereskedők még sűrűbben keresték fel Németországot ós kivált a világhírű lipcsei vásárokat. És a vásárokról visszatérők nemcsak élőszóval adhattak hirt a kint hallott vallásos mozgalmakról, Luthernek a bűnbocsátó levelek árulása ellen történt fellépéséről, majd Teczellel, Eck Jánossal vívott küzdelmeiről, de a hazahozott kereskedelmi árúcikkek közt helyet talált a 95 tétel ós Luthernek több más irata is. A magyar királyi udvar II. Ulászló trónralópte óta szoros összeköttetésben állt Miksa, majd V. Károly császárral. Midőn pedig II. Lajos ült a trónra (1516), ennek legbefolyásosabb gyámjává, később föudvarmesteróvó unokabátyja Brandenburgi György lett, 1 aki, mondanunk sem kell, hogy Németországgal folyvást sokszoros összeköttetésben volt, s aki ha gyámi tisztét erős megrovást érdemlőleg töltötte is be, de a reformátori törekvéseket mindjárt az első időkben felkarolta, Lutherrel levelezésben állott, s a reformeszmók iránti hő ragaszkodásának később is kiváló jeleit adta, egyik aláírója lévén ő az 1529-ben világ elé bocsátott »protestatio«-nak, valamint az ágostai birodalmi gyűlésen is hű bajnokaként szerepelvén az evangeliom ügyének. 1 György II. Ulászló nővérének a fia volt, 1509-ben nőül vette Corvin János özvegyét, ennek halála után urává lett a Hunyadi-ház összes várainak és uradalmainak.
