Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - II. A reformáció előkészítése s bejövetele hazánkba

II. A reformáció előkészítése s bejövetele hazánkba. Hazánk a XV. század utóbbi felében meglehetősen bent volt a civilizáció árjában és így a reformáció magvai számára a talaj, mint nyugati Európa más országaiban, úgy hazánkban is el volt készítve; só't talán még inkább, mint sok más helyütt. Nemzetünk a maga egészében sohasem olvadt össze annyira Rómával, mint Nyugatnak legtöbb népe. A keresztyénség Magyarország északi és nyugoti részeibe a Ciril ós Methodius konstantinápolyi szerzetesek által szervezett morva egyházból jött be ós igy őseink, midőn hazánkba beköltöztek, görög szertartású keresztyénekkel találkoztak. Bulcsú és Gyula, kik a fennmaradt adatok szerint a magyarok közül először fogadták be Krisztus vallását, Konstantinápolyban keresztelkedtek ki, s onnan hozta magával Gyula Erdélybe Hierotheus szerzetest a keresztyónségnek az erdélyi részekben terjesztése végett. Es ha a X. század utolsó negyedében a Pilgrin passaui püspök által beküldött szerzetesek Nyugot szellemében fáradoztak is pár évig a hittérítés mezejón, de azért a keresztyónségnek ami csemetéi, virágai mutatkoztak itt-amott az országban, egészen a század végéig, azok legnagyobbrészt a keleti keresztyénség gyökérszálairól sarjadzottak elő. István király igaz, hogy a nyugoti egyházhoz csatlakozott; de azért még jó száz éven keresztül a régi keresztyén vallásnak — az ó-hitnek — is maradt számos híve, sőt maga István is kíméletesen, előzékenyen bánt ezekkel. De már a XII. század elején a nyugoti egyház szertartásai kiszorították az egész országból a keleti szokásokat. Ugyanekkor az ország déli vidékein más forrásból támadt az uralkodóvá lett egyháziassággal szemben ellenzék. Komnén Elek konstantinápolyi császár nyers erőszakkal törekedett kiirtani a birodalma egyik sarkában, Tráciában, Bulgáriában elszaporodott eretnekeket, a pauliciánusokat, az, E-üchitákat. Bogomileket vagy Bulgárokat. Ezek közül már az üldözések elől menekülők leginkább a magyar király-