Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XV. Az állam és a protestantizmus

alázkodás volt a legegyenesebb út szívéhez s e gyengéjét ugyancsak felhasználták haszonleső, tányérváltó udvari emberek, míg az órdemesebbje, a saját értékét ismerő, maga munkáját becsülő miniszter vagy tanácsos átallt ilyen fogáshoz nyúlni. Vele is megtörtént akárhányszor, mint a legtöbb hatalmára féltékeny uralkodóval, hogy fontos ügyekben inkább hitt a léha, hajlongani tudó udvari had körmönfont hízelgő beszédének, mint a nyers formába öltözött bölcs tanácsnak. Spanyol és nápolyi tanácsosai, Romeo, Stella, Perlas valenciai érsek, akik személyes szolgálatokkal meg tudták nyerni, óltök fogytáig érezték bizalmát ós szeretetét. Althan német gróf, aki a barcelonai udvarban tisztára elspanyolosodott, állt hozzá legközelebb. Egyszer életét mentette meg urának s azonfölül neje, az ingerlő szépségű spanyol nő (Pignatelli-Belrigardo hercegnő) erős .szerelmet ébresztett Károlyban, amelynek lángja azután sem hamvadt ki, hogy elvette Erzsébet braunschvveig-wolfenbütteli hercegnőt, akit .az európai udvarokban széltire »Szep Lizanak« hivtak. Althant magát s összes atyafiságát elhalmozta kegyeivel. 1721-ben 100.000 forint értékű adományban részesíti, amiből 70.000 forint értéket magyar koronauradalmak tesznek ki. E gyengéi mellett azonban voltak királyi erénj^ei is. A spanyol örökösödési háború alatt nagy állhafcatosságot tanúsított; ha csapások érték, csüggedés nélkül várta és munkálta a jobb jövőt. A hozzá hű kataloniai és arragoniai nép lelkesedése, áldozatkészsége és ragaszkodása megtanította őt arra, hogy ne kicsinyelje azt az erkölcsi erőt, mely a tömegek érzésében rejlik s tisztelettel beszéljen ábrándjaikról. Ifjúságának legfogékonyabb esztendeit távol töltötte s így nem szivárgott be lelkébe a bécsi udvarnak magyargyűlölete. Az egész magyar kérdést az abszolút uralom rideg, de objektiv elvi álláspontjáról nézte s elhatározásait nem sugallták érzelmi rugók. Első rendeletei azt mutatják, hogy őszintén törekszik a magyarság rokonszenvének megnyerésére, hogy & nyugalmat ne fegyver és erőszak, hanem a nemzet megelégedése biztosítsa. Károlyi Sándor a neki irt levél és beszélgetések alapján az egész országban elhirdette, hogy jó király lesz s alatta a magyarságot nem nyomja el a bécsi minisztérium. Cserey szerint, akinek aggodalmaskodó sorait fent idéztük, a közhit kötelességtudó, munkakedvelő, igazságos uralkodónak tartotta, aki napi mulatságára alig szánt egy órányi időt. »Neki kártya, kocka, muzsika, vadászat, komódianézés, egyéb haszontalanság nem kell.«

1 Napjában kétszer1 Cserey M. históriája. Ujabb Nemzeti Könyvtár. I. Folyam. 463. I. — Apja, I. Lipót, szenvedélyes kártyás volt, bár csak kis összegben játszott.