Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

A biblia-magyarázók között tekintélyes belyet foglalt el Gelei Katona is; akinek Praeconium Evangélicum című, 1638. és 1640-ben Gyulafehórvárott megjelent prédikációi két kötetben sokáig kedves olvasmányai voltak a prot. közönségnek. Ezekben a kiváló püspök, latin nyelven, az egész évi vasárnapi ós ünnepnapi evangéliumokat fejtegeti és magyarázza. A főbb igazságokat erősen kiemeli, ós cáfolja az ellenfelfogásokat. Ezért ezen művét némelyek a polemikus irodalomhoz sorolják, mert itt-ott kikel az unitáriusok, a zsidózók, az anabaptisták ós a katholikusok ellen is. De valódi becse inkább építő és oktató irányzatában nyilatkozik; ezért itt említjük meg mint a hatalmas szerző irodalmi munkásságának ékesen szóló tanúbizonyságát. E korbeli vallásos irodalmunknak azonban legszebb díszét képezte Kálvin János híres reformátori művének, az ev. ref. egyház alapvető tanait magában foglaló Institutio Christianae religionis-n&k magyar nyelvre való lefordítása. Erre is csak olyan hatalmas szellem vállalkozhatott, aminő Sz. Molnár Albert volt, aki nem sajnált sem időt, sem fáradságot, ha arról volt szó, hogy a hazai ev. ref. egyháznak szolgálatot tegyen. Ehhez a munkához, Bethlen Gábor felhívására, még a harminc éves háború első éveiben fogott, de a háborús idők viszontagságai miatt csak 1624-ben adhatta ki: »Az keresztyéni réligióra és igaz hitre való tanítás* ; címmel, melyet deákul Calvinus János, ós osztán francia, angliai, belgiai, olasz, német, cseh és egyéb nyelvekre fordítottanak, — mostan pedig az magyar nemzetnek isteni igazságban való épületire magyar nyelvre fordított Molnár Albert, hasznos és bővsóges registromokkal egyetemben nyomattattak Hanoviában. M.DOXXIV. címmel. — Hálából Bethlen Gábornak ajánlotta, aki ezzel is előmozdította a magyar protestáns egyház ügyét. Mert ebben a könyvben volt tisztán lerakva a Kálvin értelme szerinti protestantizmusnak tudományos alapja. A fordításnak vannak bizonyos nehézkességei ós a szükséges műszók hiányából eredő körülírásai; de századokon át ez volt az egyetlen magyar fordítása Kálvin nagy müvének. A magyar protestáns irodalmi társaságnak nagy dicsőségére szolgál, hogy azt a mai kor színvonalán álló fordításban tette az ev. ref. egyház közkincsóvó. Méltó társa volt a magyarra fordított Kálvin-féle munkának »A legfőbb jóról* cím alatt 1630-ban megjelent munkája Molnárnak, mely 1701-ben új kiadást ért. Ezt ő Ziegler György rigai tudós tanárnak »De incertitudine rerum humanarum discursus theologicus, ethicus et historicus« című latin művének német fordításából tette át magyarra. A német kiadás, különösen a benne fel-