Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

A seniori állás voltaképen Wittenbergből hozatott be a magyarhoni protentáns iskolákba, de legnagyobb tekintélyre ezen korban Patakon és Debrecenben emelkedett, ahol a tanulók primáriusai a tanárok kevés száma miatt a tanításban is segédkeztek. Ily minőségben félig tanulóknak, félig pedig tanárokhoz tartozóknak tekintettek. Külső viseletükben is föltűntek, amennyiben, mint a tanulók, egyenruhában jártak. Mikor ünnepélyek alkalmával kivonultak, a közönség gyönyörködött bennük. Kapcsos, sötét színű ós bokáig érő dolmányuk, mely felett sárga zsinóros zöld tóga úgy volt összekapcsolva, hogy a mellen sast mutatott. A zsinati törvények iskolai szabályzatok többször intézkedtek, hogy a katonai formába átcsapó diákruha viselése eltiltassék. Ennek az volt az oka, hogy a háborús időben a tanulóságnak nagyrésze a táborban volt. Ott a katonai élet durvaságát ós erőszakosságát eltanulta ós egyúttal egyéni önérzete is növekedett. Nem csoda, hogy az iskolai fegyelmet nem szívesen tűrte. De aztán egyrészről a városi és iskolai hatóságok a tanulók jogkörére, fegyelmezésére és rendtartására szigorúbb szabályokat hoztak be; másrészről pedig a Tököly- és Rákóczy-fóie forradalmak legyőzése és a protestáns vallású erdélyi fejedelmek megszűnése után oly súlyos viszonyok következtek, melyek az ifjúság erőszakos hajlamaira is szelidítőleg hatottak. A gymnasiumi tanfolyam elvégzése után a felsőbb tanfolyamra átlépő tanulók úgy a sárospataki, mint a debreceni főiskolánál is, felvételük alkalmával aláírták a törvényeket; jeléül annak, hogy azoknak alávetik magukat. Ezzel, ha bennlakáson kívül egyéb jótéteményben is részesültek, beöltözött tógás diákokká lettek, máskülönben publikus diákok voltak. A benlakásnak sok előnye volt. Egyrészről az önfenntartás és a felügyelet könnyebbé vált; másrészről pedig bizonyos kellemes kollegiális élet fejlődött ki. Ezért a vidékről jött tanulók rendesen és más előkelőségekhez folyamodtak. Kérték a régi törvények visszaállítását, a scholába való visszatérhetést és jobb bánásmódot. A kiküldött fejedelmi biztos a tanulók pártjára állott és az elfogott két lázitót szabadon bocsátotta, egy tanárt és három lelkészt az esperessel együtt állásaiktól ideiglenesen felfüggesztette s ezzel a tanulók szigorú megrovása után helyreállott a béke. De nem sokáig tartott. Új lázadások következtében új iskolatörvényeket kellett hozni, melyek aztán egész 1704-ig fennmaradtak. V. ö. Leges: Scholae Debr. 1657. statutae ... ex legibus academiae Wittenbergensis superiori saeculo Anno Christi 1571. statutis, scholae item s.-patakiense ejusdem scholae illustris Debreczinae collectae . . . Molnár Al.: Közokt. története 482-485. 1.