Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XII. A protestáns egyház szervezése, közigazgatása, egyházmegyei gyűlések, zsinatok általában

ges fejedelem s az ő tanácsosainak tüzetes megbírálása után, ó' fenségének kegyelmes beleegyezésével, a dolog igazságának kitüntetésére ós a zavarszerzőknek .. . megfékezésére, ezeket is a kánonokhoz hozzácsatolni ós azokkal együtt valamivel bővebben kifejve közrebocsátani. Hiszi, hogy az igazságos olvasó méltányolni fogja eljárását s fenn fogja tartani véle a szent barátságot ós testvériséget.« Az egyes végzéseknek rövidre fogott tartalma ez: A szentek egyessége és közössége, vagyis az egyházi testületnek tagjai, egyetlen fejük, a Krisztus alatt erősen összefoglaltatva, elválhatlanul forradtak össze. Ez az Isten nevében összegyűlt nemzeti zsinat azt a szent és örök egyességet, melyet a mi kegyes őseink a hazai ós erdélyi reformált egyházakkal hajdan kötöttek, a követek egyakaratú beleegyezésével ós óhajtásával megújítja ós megerősíti. Ugyanezek az egyházak kötelezik magukat, hogy — ha a szükség úgy kívánja, — egymásnak viszonyos segélyére lesznek és az egyházi fegyelemnek közös ügyét kölcsönös tanácsaikkal ós segédletükkel tehetségük szerint fogják gyámolítani. Hogy pedig annál szorosabb kötelékkel csatoltathassanak egymáshoz, legméltányosabbnak látta a szent zsinat, hogy közös nevük alatt fogalmaztassók egy, az apostoli ós helv. hitvallásnak megfelelő nyilvános hitvallás latin és magyar nyelven. Ezt írják alá mindnyájan. Ezenkívül tanítsák mindenütt a heidelbergi vagy palatinátusi kátét, nem mellőzvén el a Syderius Jánostól írt magyar kátét sem. Minthogy pedig a hit és vallás egységéhez szükséges a szertartások egyezése is, az is egyakarattal határoztatott, hogy egy, a szentírással és a régiek gyakorlatával nem ellenkező' közös liturgia szerkesztessék. Továbbá, hogy a régi magyar- ós erdólyországi kánonokból oly közös törvénycikkek gyűjtessenek össze, melyekkel általában minden igazán református ós egyesült magyarok jövőre éljenek, fentartván az egyességet és testvéri szeretetet még akkor is, ha valami csekélyebb ós közönyösebb dolgokban egymástól eltérnének. A keresztségről, mely felett folyik a vita, végeztetett, hogy azt rendszeresen ezután is a templomban, vagy az isteni tiszteletre rendelt bármely más helyen, néhány tanú jelenlétében, kell kiszolgáltatni. Rendkívüli esetben azonban, ha a kisdedek élete veszélyben forog, ha a szülök erősen követelik, ki lehet azt szolgáltatni tisztességes magánhelyen is. Ha nem is rendes egyházi beszéddel, de legalább alkalmi intéssel, a szereztetés igéivel és imádkozással. Minthogy a Krisztus országában a nemek között semmi különbség nem létezik s mindkettőnek üdve egyenlő tekintetbe veendő, tehát nemcsak a fiúgyermekek tanítására kell falunkónt ós városon-