Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

A bécsi kormány fó'törekvése most az volt, hogy a Caraffa által megrémített országot teljesen Hatalma alá hajtsa, az uralkodóháznak örökösödési jogát megállapítsa ós végre a későbbi felkeléseknek legalább törvényes ürügyét elvegye. Ezért hívta össze Leopold minden külső sürgetés nélkül 1687 október 18-ára az országgyűlést Pozsonyba. Az országgyűlés tartásának főcélja volt az örökös királyság megalapításával a régi alkotmány megszorítása és olynemű intézkedések, melyek a nemzet felkelését még önvédelemből is lehetetlenné tegyék. A protestáns rendek sérelmeik orvoslását kérték s küldöttségileg tisztelegtek Leopold királynál és megkoronázandó fiánál, hogy az 1681-iki soproni országgyűlés óta összehalmozódott sérelmek orvoslását kérjék; de kitérő választ kaptak. Ez országgyűlésen merült fel az a kérdés, hogy a visszafoglalt országrészeken, Horvátországban és Szlavóniában szabad-e a protestánsoknak birtokot szerezniök ós vallásukat szabadon gyakorolniuk ? A katholikusok amellett kardoskodtak, hogy ez a királyi diplomából természetesen következik, de tiltakozásuk hiábavaló volt; hasztalan tiltakoztak a jezsuitáknak az országba befogadása ellen; hasztalan folyamodtak az országgyűlés végén a királyhoz, kórelmüknek semmi eredménye sem lett s midőn az országgyűlés bezáratott, a protestánsok ellenzése dacára, következő (XXI. t.-c.) cikkely iktattatott be a törvények közé: »Ámbár ugyan vallás dolgában az ágostai ós helvét vallástételt tartók a legújabb soproni országgyűlés XXV. és XXVI. törvénycikkeivel, amiatt, hogy azok ellen felszólaltak, visszaélvén, azáltal annak jótéteinek részesei lenni megszűntek volna, mindazáltal a belbóke kedvóért, miután ö felsége kegyéből és kegyelméből a fentírt törvénycikkeket még (ad huc) érvényeseknek lenni legkegyelmesebben kijelentette; azokat a karok és rendek is, az atyai kijelentés értelmében, megújítottaknak s előbbi érvényében visszaállítottaknak határozták, (nem állván ellent a klérus ós némely katholikus világiaknak ellenmondása); és ha s amennyiben eddig nem foganatosíttattak, vagy pedig egyik vagy másik részről időközben behozott valamely visszaélések által megsértettek volna (azoknak, melyek azon törvénycikkek alkotása idején vagy annakutána elfoglaltattak, visszaadására nézve), mielőbb kellő végrehajtással eszközlendőnek rendeltetik.« 1 Ezen törvénycikkben határozottan ki van fejezve a protestánsok régibb szabadságainak elfojtását célozó retrográd irány. A bécsi ós linci békekötések nem is említtetnek. Már az 1681-iki törvény jogmegszorítást foglal magában, amennyiben a földesurak 1 Törvénykönyv 1054. 1.