Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

és fegyvert adott kezükbe. A folytonos üldözés szemlátomást gya­rapította számukat. Be-betörtek az országba. Teleki Mihály, Pet­róczy, Szepesi, Kende Gábor és Szuhay Mátyás vezetése mellett még 1672-ben azt a hibát követték el, hogy vallási sérelmeiket előtérbe helyezvén, vallási színt adtak a hadjáratnak, mely különö­sen a kath. papság elleni dühöngés által lett gyalázatossá ós kegyet­lenné. Majd újra bejött egy csapat bujdosó. Hajmeresztő mészárlást követett el mind a két párt. A kurucok a labancokat, ezek viszont azokat húzták karóba. Kobb valóságos embervadászatokat rende­zett. Az emberi szív elszorul e vandal nemzetírtáson, s valóban alig lehet elhinni, hogy ebben a testvórgyilkolásban magyarok is segédkeztek az idegen hóhéroknak. Végre maga Leopold is elszörnyűködött ez embertelenségek felett, Kobbot visszahívta és a tiszteknek szelídebb eljárást paran­csolt, de azért a korlátlan hatalmi rendszert fentartotta. A Kobb helyébe jött Spankau s ennek halála után Strasoldo, csak oly rémei voltak a Felvidéknek, mint az. Szelepcsényi és Bársony folytatták erőszakos térítéseiket. Amaz, mint X. Kelemen pápához írott leve­lében eldicsekszik, 63.000 lelket térített meg; emez pedig közel 7000 lélekkel szaporította a katholikusok számát. Ez utóbbi, külön­ben protestáns szülők gyermeke, annyira fanatikus térítő volt, hog}^ Leopoldnak a »lázadás « elfojtására egyetlen módnak még halálos ágyán is a kálvinisták és lutheránusok teljes kiirtását ajánlotta. Ezalatt Lobkovitz megbukott. A külföldi, jelesül a francia ós török események, Tököly felkelésének sikerei akként hatottak, hogy Leo­pold mindenfelől fenyegetve, kénytelen volt a nemzethez fordulni tanácsért. így hívta össze az 1681-iki soproni országgyűlést, x ) melyen protestáns four csak, Zay András s ötvenkét protestáns megyei, városi ós mágnási küldött: vagyis az országgyűlés tagjainak egyötöde jelent meg. Nádorrá Esterházy Pál választatott meg. A Kapóson Tököly vezérlete alatt összegyűlt bujdosók azt végezték, hogy kivánataikat az országgyűlés elé terjesztik s ebben a vallásszabadságot is sürgetik. »A mi vallásunk — úgymond — evangelica Religiónk, nekünk mindenek felett legelso«. De a király nem akart bujdosókkal szóbaállani. A nádor vette kezébe a közve­títés szerepót. Ez is bántotta a bujdosókat, de még inkább az, hogy a vallásügyi kór dóst az országgyűlés magánügynek jelentette ki. Később a kedvezőtlen politikai helyzet arra késztette Leopoldot, hogy engedjen merevségéből; így bocsátotta ki rezolucióját, mely­nek törvénnyé válását kérvényezéseikkel sem akadályozhatták meg; s ) Zsilinszky : Az 1681-iki soproni országgyűlés története. Budapest, 1883.

Next

/
Oldalképek
Tartalom