Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak
Zsuzsannától végrendeletileg hagyományozott jövedelmeket, a sárospataki ós sátoralja-ujhelyi egyház jövedelmeit is s panaszaikat,, melyeket az 1662-iki pozsonyi országgyűlés elé vittek, a király elutasította. Báthory Zsófia most vérszemet kapva, még erőszakosabban lépett fel: udvarában jezsuitákat tartott s azokkal téríttettejobbágyait. A protestáns lelkészeket elkergette, jövedelmeiket lefoglalta. Templomokat, iskolákat oly vakmerőséggel foglalt el a protestánsoktól, mintha e részben semmi törvény nem léteznék. Tudta, hogy Bécsben ezt nem törvényszegésnek, hanem hitbuzgóságnak minősítik. Leopold nemcsak a protestáns vallás szabadságát, de az ország alkotmányát biztosító törvényeket sem tisztelte; csak így köthette meg azt a szégyenletes vasvári bókét, mely az egész nemzetet megsértette. A kormány méltatlan, vakmerő ós önkényes tettei a hazafiakban, valláskülönbség nélkül, élénk aggodalmat keltettek. Mindenki tapasztalhatta, hová vezet az, ha az ország törvényeinek megsértése bármely okból megtűretik. Ez indította "Wesselényit,. Nádasdyt és Zrínyi Pétert arra, hogy összeesküvést szervezzenek. De az összeesküvés Wesselényi halála után kiderült s noha az öszszeesküvő főurak katholikusok voltak, ürügyül használták ezt fel a protestánsok üldözésére. Egy bizottságot nevezett ki Lőcsére (1670aug.), mely először Széchy Máriát, Nagy Perencet, Nádasdyt fogatta el, de lassanként a felvidéken alig volt előkelő ember, a ki el nem fogatott volna. A királyi ügyész nem győzte a perbefogásokat. A vármegyék országgyűlést sürgettek, ekkor az udvar Pozsonyba tette át a kommissiót, hol azután a kikutatott bűnösök elítélésére külön törvényszék állíttatott fel. Ez volt a híres »Judicium delegatum«^ Ennek az elnöke, miként a lőcseinek, szintén Bottal volt, tagjai r Szelepcsényi, Forgách Ádám stb. De a főbűnösök nem ezek által ítéltettek el, hanem Bécsben, ahová tisztán idegenekből álló törvényszék elé hurcoltattak. A császár tulajdonképen politikai összeesküvés ellen rendelte ezt a törvényszéket, de Szelepcsényi ós a többi főpapok elérkezettnek látták a jó alkalmat a protestánsok kiirtására. Következett Magyarország történetének legsötétebb korszaka, a gyásztized története. Báthory Zsófia újra elűzte uradalmaiból a ref. lelkészeket; Spankau elfoglalta a kassai templomot, bezáratta azr eperjesi kollégiumot. Katonák foglalták el az eperjesi, bártfai, pozsonyi, nagyszombati, besztercebányai, tokaji, nyitrai, komáromi stb.. templomot. Bársony György váradi püspök ós szepesi nagyprépost »Veritas toti mundo declarata« című iratában azt mutogatta, hogy a király nem köteles megtartani a protestánsok vallását biztosító törvényeket.