Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

mérjük, akkor Bethlen egy óriásnak tűnik fel sok jeles kortársa felett. Szemben állott vele II. Ferdinánd, Magyarország királya ós a hatalmas német birodalomnak császárja szövetségeseivel ós kifogy­hatatlannak látszó segédeszközeivel; szemben állott Eszterházy Miklós nádor, korának egyik legeszesebb, legmunkásabb ós legha­talmasabb magyarja; szemben állott Pázmány Péter, a katholiciz­musnak kétségtelenül legkiválóbb előharcosa ós legerősebb támosz­lopa, és végre sokszor szemben állott a török hatalom is, mely egy század óta irányt adott Erdély politikájának. Mindezen hatalmak­kal szemben mit tehetett egy kis Erdély fejedelme ? Nyilt erővel visszaverni nem volt hatalmában és ha mégis fenn akarta tartani önállóságát, honának ós vallásának szabadságát, kénytelen volt sok­szor a diplomácia kétélű fegyveréhez folyamodni. Itt tűntek fel jellemének fényes vonásai: eszélyessóge, szemessége, óvatossága. Az ő szerepe lényegesen védelmi szerep volt; neki a támadás mivoltá­hoz kellett alkalmazkodnia, de a főcélt mindig szem előtt kellett tartania. Nélküle Erdély önállósága és a magyar protestantizmus saját romjai alá temettetett volna; igen valószínű, hogy a magyar alkot­mány is rommá, a harminc éves háború pedig irtóhaddá lett volna. Aki mindezt meg tudta gátolni, aki felismerte a kormánya alatt álló igénytelen ország nemzetközi fontosságát, aki egy vergődő országot lábraállított, aki elég nagy lélekkel, elmével, ügyességgel és rendületlen hittel bírt arra, hogy a rendelkezésére álló, aránylag igen csekély eszközökkel hónát, vallását fenn tudja tartani, az meg­óirdemli a nagy magyar és a nagy protestáns nevezetet, az kivívta magának az utókor tiszteletét és elismerését. Kemény János azt írta róla. hogy: »hasonló magyar Mátyás királytól fogva ós István királyon kívül nem hallatott, nem is remelhetni« ; s ez itólet most. két század lezúgása után is helyesnek bizonyult. Bethlen halála után Erdélyben felbomlott a rend, eltűnt az •egyetértés. Katalin, aki még férje életében esküvel fogadta, hogy hű marad a protestáns valláshoz, ingatag jellemű volt s rövid uralko­dása folyton zavarokkal volt tele, utoljára is (1630 szept. 28.) lemondása vetett véget azoknak. Utódául előbb a tehetetlen Beth­len Istvánt, majd Rákóczy Györgyöt, az egykori fejedelemnek, Rákóczy Zsigmondnak jeles és népszerű fiát iktatták a fejedelmi székbe. (1630 dec. 22.) I. Rákóczy György mind gondolkodásmódjára, mind buzgal­mára ós tevékenységére nézve legméltóbb utódja volt Bethlennek, s mint ilyen, mind a négy vallásnak teljes szabadságot biztosított Erdélyben. A protestáns vallásnak még Bethlen idejében, mint kassai generális, nagy szolgálatokat tett. Nem csoda tehát, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom