Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

mértékben való megszerezhetése végett engedett a közáramlatnak. »Tudom én, hogy mit cselekszem«, — mondta a jezsuitáknak, mikor száműzetésüket aláírta. A Rómában székelő jezsuita-generálistól egy titkos levélben »könnyek közt térdelve« kért bocsánatot azért, hogy a jezsuitákat elbocsátotta s egyúttal engedélyt kér arra, hogy a maga számára alkalmas gyóntatót választhasson, aki annak idején a most elűzött rendet ismét bevezethesse Erdélybe;

1 a pápának pedig ugyanakkor — lerajzolván előtte kényszerhelyzetét — azt írta, hogy életét jövőre is a jezsuitáktól nyert példa ós tsmulság szerint fogja intézni. Ezt az igéretét meg is tartotta. Hogy az eredménye e példának ós tanulságnak mi lett, fekete lapokra írt sorokban beszéli el Magyarország és Erdély történelme. Elég legyen ebből néhány főbb vonást felemlítenünk. Carillo jezsuita közbenjárásával Zsigmond szövetségi szerződóst kötött Rudolffal (1594), ebből folyólag a török udvarral, ha most még nem is egészen nyíltan, szakított. Mikor e szakítás miatt az előhullámai becsaptak Erdélybe ama vérözönnek, mely Zsigmond politikája miatt csakhamar az egész kis országot elborította, lemondott a fejedelmi székről Báthory Boldizsár javára; de lemondását még útközben visszavonta s anyai nagybátyja, Bocskay István támogatásával ismét visszaült a fejedelmi székbe. Mivel a főurak legnagyobb része nem helyeselte a Zsigmond által folytatott politikát, azért ez azok közül a legaljasabb módon 17-et elfogatott, Báthory Boldizsárt, a Kendi testvéreket, összesen 10 főurat kínpadra vonatott, vadállathoz illő kegyetlenséggel kivégeztetett; ezeknek is, az életben hagyott hét főúrnak is lefoglalta összes vagyonát. A 220 mázsát tevő ezüstneműeket 25 szekér szállította Zsigmond udvarába. Az 1598. évben s megint Carillo jezsuita közbenjárásával, lemondott újból a fejedelemségről, most meg Rudolf javára, egyszersmind a Habsburg-ház egyik hercegnőjével, Mária Krisztinával kötött házasságának felbontásán fáradozott. De mielőtt Rudolf öccse, Miksa átvette volna Erdély kormányzását, Zsigmond visszaült a fejedelmi székbe, így a rendek, kik néhány héttel előbb letették az esküt Rudolfnak, ismét Zsigmondnak hódoltak. Zsigmond újból Rudolffal alkudozott Erdély átadása iránt, de a mikor .követe, Bocskay, megkötötte Rudolffal az egyezséget (1599), átadta Erdélyt unokatestvérének, Báthory Endre bíbornoknak. Ez még ez év őszén, a Mihály oláh vajdával vívott ütközet után meggyilkoltatott ós most már Mihály ós Rudolfnak beküldött vezére, az olasz származású, vitéz, de kegyetlen Básta György lettek a szerencsétlen Erdély 1 L. Vészeli K. : Egyháztört. Adatok 222. 1., és Zsilinszky id. m. 217. 1.