Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

A támadó tábor meg se várta, bogy Miksa szemeit behunyja, megkezdte a harcot. Telegdi Miklós, ki az irodalom terén korábban is villogtatta fegyverét a protestánsok ellen, midőn Verancsics halála után átvette a hosszú időn át betöltetlenül hagyott esztergomi érsekség kormányát, a tudomány-nyújtotta fegyverek helyett világi erőszakos eszközökkel, törvénytelen zaklatásokkal, börtönbüntetéssel való fenyegetésekkel lépett fel a protestáns papok s azok védelmezői ellen. Az 1576-ik évi országgyűlésen megjelent protestánsok a királyhoz intézett feliratukban elősorolják a sérelmeket. Ne engedje Felséged, — mondják — hogy a vallás dolgában egyenetlenség támasztassák; hogy Telegdi M. az ágostai hitvallású lelkészeket több megyéből az esztergomi szentszók elé idézze ós karhatalommal fenyegesse; . . . nem tűrhetjük, hogy az egyházi ügyészek, kiknek tisztét a törvény eltörölte, lelkészeinket, sőt a földesurakat és jobbágyokat is idézésekkel zaklassák, a nemesi vagyis vóduri jogokba avatkozzanak. Kívánjuk, hogy jószágainkon szabadon tarthassunk prédikátorokat, mint eddig tartottunk. Ennélfogva az összes világi rendek, a főrendek ós nemesek, a királyi és bányavárosok könyörgünk felségednek, méltóztassék bennünket az ágost. hitvallásban, melyben nagyobb részt születtünk, neveltettünk, ós amelyhez mindnyájan régtől fogva ragaszkodunk s éltünk fogytáig ragaszkodni akarunk, megtartani ós megengedni, hogy azon hitvalláshoz tartozó plébánosokat ós prédikátorokat tarthassunk. De bizony már ekkor siker nélkül maradt a könyörgés. A kérvényt — nem lévén jelen az országgyűlésen a király — Rudolf vette át, ez közölte azt a főpapokkal, akik a felhozott panaszokra a tényállások elferdítésével, a korábbi vallásügyi törvények elcsűrésóvel-csavar ásával feleltek s e felelet alapján oly királyi válasz adatott, melyet a világi rendek — eleve értesülvén annak mitsem mondó tartalmáról — be sem vártak, hanem a nádori helytartó elé óvást adtak be s abban kijelentették, hogy Telegdit és utódait az ügyész által indítandó perek tárgyalásától és elintézésétől eltiltják és a netán hozandó ítéleteknek nem fognak engedelmeskedni. Ez idő után egyre szaporodnak úgy a magyar hazafiaknak, mint a protestánsoknak a sérelmei. Alig hogy elfoglalta Rudolf a trónt, a magyar rendek sürgetik az országgyűlés összehivatását, de a király az erre kitűzött határnap többszöri megváltoztatásával csak 1578 elejére hívta össze a rendeket. Rudolf az ez országgyűléshez intézett propozicióiban a protestánsok nagy zöméről még hallgat, hanem csak azt kívánja, hogy a háromság-tagadók ellen hozott 1572. évi törvények újíttassanak meg s egyszersmind azok