Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VIII. A rómómai katholikus egyház új életre keltése Ferdinánd alatt. Miksa uralkodása

megsemmisítését, másfelől a fejedelmi önkényuralmat illetőleg ő is azon ösvényen haladt, melyet előde tört s melyet utódai is századokon át tapostak. Már pedig a lutheri reformáció, mely a német protestáns fejedelmek hatalmát s vagyonát öregbítette, sokkal előny ösebbnek tűnt fel az önkényuralomra törekvő fejedelmek előtt, mint a köztársasági talajon kifejlődött s szervezetében a közszabadság elvét érvényre juttató helvét vagy olasz reformáció. Ezekből magyarázható ki, hogy míg a római szentszéknek (1568-ban) hozzá intézett azon kívánságát, hogy az ágostai hitvallást követő felekezetet irtsa ki, határozottan visszautasította, addig a többi reformáló felekezetek ellen, ha tényleg erőszakos intézkedéseket nem tett is, — eltudva a szentháromság tanát ostromló Egri Lukács elfogatását — de papiroson szigorúan hangzó rendeleteket bocsátott ki. így mindjárt 1567-ben egyik parancsában a kálvinistaságot veszélyes ós kárhozatos eretnekségnek s az országban meg nem türendőnek mondja; 1570-ben a könyvvizsgálatra, de egyszersmind az eretnekek üldözésére nézve ad ki rendeletet. Verancsics esztergomi érseknek és a megyéjebeli egyházi férfiaknak megparancsolja, hogy ezen új trinitáriusok, szakramentáriusok vagy Zwingliánusok eretnekségeit magukban foglaló könyvek eladóit ós terjesztőit nyomozzák ki és nem csak a náluk talált ilynemű könyveket foglalják le, de az ily könyvek árulóit, mint szintén azokat, akik az ily eretnekségeket nyilvánosan prédikálják, királyi karhatalommal s az illető polgári hatóságok segélyével elfogatni, börtönbe záratni s testileg is nyilvánosan megbüntetni tartoznak. Ugyanily szellemben írt Miksa az 1572-ben összehívott rendekhez, felhíván Őket az eretnekek ellen hozott törvények megújítására, melyek azután »egyertelmuleg« azt határozták, hogy az áriánusokat vagyis háromságtagadókat, ha elfogatnak, könyveikkel együtt meg kell égetni; mely végzést a király elfogadott, de válasziratában azt a szakramentáriusokra is kiterjesztetni kívánta. Az ágostai valiástótelt követőkhöz — mint mondottuk — kora ifjúságától kezdve jó indulattal viseltetett Miksa, kivéve talán azon időt, melyet Spanyolországban töltött. De azért korántse véljük azt, mintha talán Miksa lelkét Luthernek evangéliomi erős hite töltötte volna be. 0 is, mint a XV. század humanistái ós mint a XVI. századnak a legtöbb katholikus fejedelme, elégedetlen volt kisebb-nagyobb mórtékben a középkorban kifejlődött katholicizmussal, óhajtotta abba némi reformoknak behozatalát, kivált a fejedelmi korlátlan uralmat feszélyező papi és pápai hatalomnak korlátozását; de valami nagy súlyt a hitbeli meggyőződésre, a lélek szomjának kielégítésére szolgáló bibliai igazságokra nem helyezett, önmagának