Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VII. A szentháromság-ellenes irány. Unitáriusok

kedniök és ha azon tanokat tudós mestereik eléggé megcáfolták is, egyiknek-másiknak lelkében bent maradt a horog; de még ked­vezőbb alkalom nyilt ez emlegetett tanok beszivárgására azon szoros és barátságos összeköttetés révén, mely hazánk ós kivált János Zsigmond udvara és Lengyelország között fennállott. A szentháromság-ellenes, vagy mint ez időben gyakorta nevez­ték, az áriusi tanoknak hazánkban első apostola Köröspeterdi Arany Tamás volt, ki 1561 novemberében Debrecenben Ádám esetéről, az eredendő bűnről, a sátánról, de főként Krisztusról több oly hittani nézetet nyilvánított, melyekben a kálvinista igazhitűség vezér­emberei, Szegedi Gergely, Huszár Gál debreceni lelkészek, s mindenek felett Melius Péter püspök erősen megbotránkoztak, s melyeket azonnal erős ostrom alá vettek. 1 Előbb a Szent András-templom­ban, tíz nap múlva a főtemplomban vitáztak ezek Arannyal az egész keresztyén gyülekezet jelenlétében, s az öt napon át folyt vitában 18 eretnekségét s 56 ellenvetését cáfolták meg ezek Arany­nak, aki azután harmadnap múlva megesküdött a prédikátoroknak, hogy kész megtérni az Ő eretnekségéből, s ugyanekkor a földes uraság, Török János palotájában egybegyűlt egyházi ós világi főemberek, többek között Török János udvarbírája, a debreceni főbíró, s a szabolcsi alispán előtt aláírt egy eléje adott s az ő eddigi eretnek tételeit 13 pontban összefoglalt reversalist (1561 december), melyben vallást és bizonyságot tesz az egy Istennek, Atya Isten­nek, Fiu Istennek, Szentlélek Istennek, hogy az ez iratban foglalt s Isten szájából eredett vallások igazak, az ő előbbi s ezekkel ellenkező tévelygései hamisak és hogy ha ennekutána e tévely­gésekre netán visszatérne s másokat ezekre tanítana, eretnekként büntettessék. Arany öt évvel később, midőn Socin tanai János Zsigmond országában már erős gj^ökeret vertek, ha visszaesett is előbbi tévelygésébe, 2 de azt a tüzet, melyet Debrecenben támasz­tott, reverzálisa kioltotta; gondoskodván annak teljes kioltásáról Melius egy 1562-ben kiadott munkájával is. 3 1 Főbb szentháromság-ellenes tételei voltak: A Krisztus nem Isten, hanem Isten fia és ember; mert az írás Istennek sehol nem mondja. Kisebb az Atyánál; meghalt, Atyjától feltámasztatott, küldetett főpap, közbenjáró; kérte atyját, imádkozott hozzá, hogy el ne hagyja, lelkét vegye magához ; Istenhez ez mind nem illik. A szentlélek ajándék, mely adatik, küldetik, könyörög, tehát nem Isten. A szentháromságban nincs meg a három személy. 2 L. Kanyaró Ferenc »Unitáriusok Magyarországon* cimü munkáját. 1891. 57. 1. 3 Az Aran Tamás hamis és eretnec tevelgesinec es egyéb soc tevelgó­seknec, mellyec mostan az elfordiílt feiő emberek közöt elárattanak, meg­hamisitási . . . Debreczön 1562.

Next

/
Oldalképek
Tartalom