Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - V. A reformáció híveinek egyházakká s külön felekezetekké való alakulása

által egyező akarattal aláírt kánonok főként gyakorlati irányúak, jelesen a püspök és seniorok egyházkormányzói hatáskörét, a lelkészek és tanítók felavatási módját, hivatalos teendőit, azoknak és az egyháztagoknak valláserkölcsi életét, az egyházfegyelemnek kik által s mi módon gyakorlását s a megtartandó ünnepnapokat szabályozzák. A kánonok latin nyelven Írattak, de ugyanekkor, vagy valamivel későbben készült azoknak magyar fordítása is, helyesebben mondva az eredeti latin szöveghez szorosan nem ragaszkodó, szabad átdolgozása. Az sem példátlan eset e korban, hogy a zsinat végzéseit eredetileg több nyelven, eltérő alakban, sőt eltérő terjedelemben adták ki. A latin szövegben 47, a magyar szövegben 46 kánon van. A kánonok több pontja részben vagy egészben egyezik az 1555, 1556, 1567-ben tartott második erdődi, gönci, debreceni zsinatok s a debreceni hitvallás némely pontjaival; de viszont a hercegszőllősi kánonok egy része átment az 1576. után készült református egyházi törvénykönyvekbe. Mindkét nyelven írt példányt Skaricza Máté elküldte Huszár Dávid pápai lelkésznek ós nyomdatulajdonosnak, melyeket ez 1577-ben kinyomatott; a magyar szövegűt ily címmel: »Az Alsó és Fölső Baronyaban való Eccelesiaknac articulusi, mellyec Hercheg szőlősön irattanáé Negyven Praedikatoroc ielön voltában, melyeket mindyajon iová hattanac.

1

« E kánonok — mint említénk — főként az Egyház külóletóre vonatkoznak; a hittani szövevényes kérdések fejtegetésével alig foglalkoznak; legfeljebb a 39. és 41-ik kánonokból olvasható ki a határozottan kálvini irány, az egyikben hivatkozás történvén a zürichi gyakorlatra,

2 az utóbbi kánonban pedig megtiltatván »a falevélhez hasonló ós metszett vas között sütött kenyérnek, az ú. n. ostyának« használata. Mely körülményből bízvást következtetjük, hogy az e részeken alakult kálvinista egyházak a közöttük és másrészt a lutheránusok és unitárusok között fenforgott hittani eltérésekre nézve az 1576 előtt tartott, de közelebbről nem ismert zsinatokon és hitvitákon foglaltak határozott állást.

3 Mert hiszen azok az 1 E kánonok 1577. évi első, pápai kiadásának lapról-lapra, sorról-sorra, sőt betüröl-betüre hü mása megjelent Mokos Gyula gondos vezetése mellett, s az ö ismertető, összehasonlító jegyzetei s több más később kelt egyházi törvények, agendák közlése mellett a > Protestáns irodalmi társasági kiadásában 1903-ban ily cím alatt : A hercegszőllősi kánonok. Más kánonokkal egybeveté, egyesíté Mokos Gyula. Bp. 1901. 2 Ita et Tigurinam Ecclesiam facere legimus. 3 Némely homályos adatok szerint zsinatok voltak: Laskón. Tolnán; Skariczának Tukonai Miklóshoz írt levele szerint Valpón és Vukováron ; említés tétetik Harsányban és Pesten tartott hitvitákról (az unitáriusokkal) L. Mokos 59. lap. Zsilinszky : A prot. egyház története. 7