Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

VALLOMÁSOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Domanovszky Endre, Marusák Pál, Hollósy Elek, Prőhle Jenő, Benkő László, Csaba József, Peéry Rezső, Vajda Péter, Székács József, Soós Lajos, Dr. Bruckner Győző, Dr. Nagy Endre, Zsirai Miklós, dr. Nikolics Károly, dr. Várszegi Asztrik, dr. Winkler András, Gabrieli Gabriella, Pokker Patrícia

VALLOMÁSOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK =97 dokolt, de az idegekben megbúvó veszélyérzet s a léleknek megany­­nyi kifinomult rezdülése játszott közre abban, hogy az öreg Líceum falai valamilyen megnyugtató, otthonos, mondhatni családias lég­kört őriztek és biztosítottak. Megértő türelem (ahogy ma mondani szoktuk: tolerancia), köl­csönös segítőkészség és mindenekfölött a becsületes, lelkiismerete­sen végzett munka megnyugtató érzése, sőt öröme kovácsolt össze olyan baráti közösséget, amelyben kellemes volt a munkahelyi és ál­talános közérzet. Szerettük azt az egyszerű, öreg tanári szobát, szíve­sen tartózkodtunk benne, nem rohantunk el óra után. Benkő László (Szeged, 1912 - Bp. 1994) Líceumi tanár: 1937-1948 Nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa (1962), doktora (1974). 1937-ben került Sopronba helyettes tanárként. 1940. január 1-jétől rendes tanár a Líceumban. A Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára 1942-1948 között. Peéry Rezső Peéry Rezső Szalatnai Rezsőnek Sopron, 1951. xii. 9-én Kedves Rezsőkém! [...] Nem tudom, megírtam-e, hogy szeptember óta új iskolánál működöm, és a soproni volt líceum, jelenleg Berzsenyi gimnázium igazgatója vagyok. A Soproni Magyar Társaság könyvtára néhány méternyire van íróasztalomtól, képzelheted, hogy milyen tantalu­szi kínokat szenvedek, hogy iskolai munkaterveket kell készítenem ahelyett, hogy e csodálatos könyvanyaggal és a benne rejlő kutatási lehetőségekkel foglalkoznék. P.S. II. Az ablakom alatt római sírfeliratok kőtáblái komorlanak a könyvtárépület falába illesztve. Ilyen helyen az ember egyre inkább el­szakad a naptártól! Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése. 54. o. Peéry Rezső Fábry Zoltánnak 1952. ív. 27-én [...] Két esztendeje élek Sopronban, jótét lelkek helyeztek ide [...] Itt elé­gedett vagyok Sopronnal, ahogyan elégedett lehet egy halott, aki fel­támadt és meglepetve látja, hogy mégis él. A líceum az ország egyik legöregebb épülete, Batsányi, Berzsenyi, Petőfi, Kazinczy, „Superintendens Kiss" [Kis], Gombocz Zoltán és Hodza Milán meg Kánya Kálmán jártak fa­lai között vagy csináltak valami figyelemreméltót, szóval, jó pihenő­hely ez olyan fáradt szívnek, mint az enyém. A könyvtárban ott van­nak a Magyar Társaság jegyzőkönyvei 1790-ből szép, értelmes ma­gyar nyelven és jó néhány ezer kötetnyi régi magyar könyv és folyó­irat, szóval, nekem való légkör ez, és micsoda boldogság lenne, ha vendégül láthatnálak és bevehetnéd magad a könyvtárba meg a vén soproni kövek közé! A líceum faláról zúzott orrú római hivatalnokok

Next

/
Oldalképek
Tartalom