Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
NEVEZETES ESEMÉNYEK, ÉVFORDULÓK - Évfordulók: 300, 350, 400, 425, 450
263 NEVEZETES ESEMÉNYEK, ÉVFORDULÓK vendékei nagy számban, akik közül akárhányan nemcsak a szellemi kincsekért áldják ezt az iskolát, hanem azért a valóban édesanyai szeretetért, amelynek gyámolítása nélkül szegénységükben sohasem gondolhattak volna arra, hogy tudományos pályára készüljenek. Hogy mit éreztek ilyenek, azt szóval méltóképpen kifejezni nem lehet; de hisz az édesanya megérti gyermekét. Jól esett látni a vendégek sorában azokat az egyszerű földmíveseket is, a kiknek verejtékkel szerzett garasai bizonyára szintén hozzájárulnak az intézet fenntartásához; vagy talán azért jöttek el, hogy leróják hálájukat azért, amit ez az iskola fiaikkal tett és tesz. Ott voltak az evangélikus középiskolák képviselői is. Szóval azt mondhatjuk: megnyilatkozott az evangélikus testvéri összetartozás, ami annyira szükséges ebben a mi széthúzó, hideg korunkban. De a kép nem volna teljes, ha nem említenők a magas kormány képviselőjét, Molnár Viktor államtitkárt, aki nemcsak mint evangélikus lelkészi család sarja, hanem mint hazánk közoktatásügyének fáradhatatlan bajnoka, szívének egész melegével ünnepelt velünk. Magáévá tette a líceum ünnepét a város és a vármegye, s az összes egyházi, politikai s katonai hatóságok is. Ott láttuk képviselőiket a templomban is, díszteremben is. Ott volt a város országgyűlési képviselője; osztoztak a líceum örömében a soproni testvérintézetek valláskülönbség nélkül. Az ünnepi istentiszteletet közének nyitotta meg („Jövel Szentlélek Úristen")-, azután Brunner János soproni esperes lépett az oltár elé Zábrák Dénes és Menyhárd Frigyes lelkészektől kísérve és mondott imádságot)...] Az oltári imádságot és igeolvasást Mendelssohn-Bartholdy „Éliás" című művéből vett ünnepi karének követte, melyet a gyülekezet énekkara adott elő Altdörfer Viktor gyülekezeti karnagy vezetésével szívetlelket buzgó áhítatra serkentő hatással. Az ünnepi karének elhangzása után Gyurátz Ferenc püspök mondotta el az [...] oltári beszédet. (...] Mintegy visszhangul a lelketemelő beszédre a „Hogyne dicsérném az Istent" kezdetű közének fejezte be az istentiszteletet. A templomban lefolyt lélekemelő ünnepély után az ott egybegyűltek a líceumnak ez alkalomra szépen díszített tornacsarnokába vonultak s a tágas terem minden talpalattnyi helyét megtöltötték. Az ifjúság éneke nyitotta meg itt az ünnepélyt. Kapi Gyulának, az egyházkerületi tanítóképző-intézet nyugalomba vonult igazgatótanárának „Isten a mi oltalmunk" c. énekét adta elő a főiskola három intézetének egyesített énekkara Kárpáti Sándor tanár vezetése alatt.
