Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

DEÁKKÚTI VÁRMEGYE - Zábrák Dénes: A vármegye története, Deákkúti Vármegye 194 Töpler Kálmán egykori diák visszaemlékezéséből

DEÁKKÚTI VÁRMEGYE

191

hideg közöny. Úgy látszott, hogy kihalt már az ifjak kebeléből a közszellem, s az egymás iránti szeretet.

De már 1826-ban részint az elődöktől hátrahagyott szokás, részint a 20-as években a pesti országgyűlésen nyilvánuló élénk politikai mozgalom s pezsgő élet, részint pedig az egész ifjúságnak az évenkénti tavaszi mulatságok tartására vonatkozó vágya, arra buzdították, s lelkesítették különösen az idősbeket, hogy ők is maguk között egyesületet állítsanak fel, s ez által mintegy bemutassák, hogy ha őseik tudtak, úgy ők is tudnak lelkesülni s egyetértve valamit kivinni. S igy a Deáklcuti vármegye keletkezésének első és főoka volt a buzduló ifjúság azon óhajtása, mely szerint tavaszi mulatságot óhajtott tartani.

A megpendített eszmével sokan foglalkoztak, mindazáltal az, ez évben még nem létesülhetett a gyorsan bekövetkezett nyári vizsgák miatt: de annál jobban meghányták vetették az ügyet a következő ősszel és télen, úgy hogy 1827. tavaszán már egyesült erővel foghattak munkához.

Minden tanulónak legkedvesebb helye volt a deákkut; a felett tehát kételkedni sem lehetett, hogy tartandó majálisok színhelyéül az legalkalmasabb leend. De sok nehézséget gördített az ifjak elé a kút posványos környéke, s az odavezető utak rossz állapotban létele. [...]

Nem maradt más választás mint vagy lemondani a deákkutról egészen, vagy pedig kiszépiteni azt, s az oda vezető utat. Az ifjúság az utóbbit választá; s hogy azt kivihesse mindenek előtt a nehéz és sok bajjal járó munka elrendezéséről kellett gondoskodni, s e czélból jött létre még ez évben a „Deákkuti vármegye egyesülete".

I. Időszak. Az alakulás kora (1827—1833)

Az ifjúság magyar volt s híven ragaszkodott a hazai intézményekhez, s most, midőn egy talán sok éveken át fennmaradandó egyesületet igyekezett megalapítani, leghelyessebnek s legczélszerübbnek találta azt a — még akkor nagy jelentőséggel biró, a magyar népnek úgy szólván szivéhez forrt, s évszázadokon át hazánk megvédésére s alkotmányának biztosítására nézve üdvösnek bizonyult megyei intézmény mintájára szervezni.

Ennek folytán a már akkor virágzó magyar önképző társaság tisztviselői — mint kik akkor az ifjúság közt a főszerepet vitték — kezükbe vették az egész ügyet s egyetértve az ifjúsággal, a munkát rendelő bizottmánnyal, megyei hivatalnokokat választottak, az ifjúságot beosztották járásokba, s igy egyrészt az egyesek, a hivatalok-