Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

LÍCEUMI DIÁKSZÖVETSÉG - A Líceumi Diákszövetség új korszaka: Rédey Pál, Görög Tibor, SümeghyJózsef, CsukásnéBencsik Zsuzsanna

181 LÍCEUMI DIÁKSZÖVETSÉG Evangélikus Élet A soproni Evangélikus Líceum tanúit várja Már hagyománnyá vált, hogy a soproni Líceum Diákszövetsége és Öreg diákjai az iskola hívására éven­ként találkozóra gyűlnek össze. Idén erre június 6-án és 7-én, szombaton és vasárnap kerül sor. Szombaton osztálytalálkozók lesznek, délután pedig a növendékek gála-estjüket tartják. Vasárnap az iskolai találkozó után istentiszteleten veszünk részt, majd a tornacsarnokban közgyűlés lesz. Ezekre az alkalmakra hívnak és várnak minket Sopronba. Egyházi iskola lévén hivatkozha­tunk arra. hogy Üdvözítő Urunk is úgy küldte ki tanítványait a világba, hogy „lesztek nekem tanúim!” (ApCsel 1,8) Évszázadok óla így küldi ki növendékeit is az életbe a Líceum. A tanítványok tanúk,- az is­kola diákjai is tanúskodnak, arról amit tanáraik tanításából és életpél­dájából kaptak. A reformációnak, így az iskolánknak is kezdettől fog­va, -441 éve (!) - szívügye, hogy evangélikus egyházunknak hűséges, képzett, hitvalló, egyszersmind illő­en viselkedni akaró és tudó fiatalo­kat neveljen, akik az egyházban és a társadalomban vezető munkára al­kalmasak. Akiknek Istene Jézusban lett testté és nem a pénztárcájukban van. Az ilyen találkozások alkalmá­val elénk állnak tanáraink és „felel­tetnek”. Megőrizted iskolánk örök­ségül adott szellemi kincseit? Amit rád bíztunk, - gyarapitottad?" A leg­több llcista gyülekezetének tevé­keny, hűséges tagja, felügyelője, vagy presbitere. Folyik a nagy vita, keli-e, legyen-e egyházi iskola? A diákok: - tanúk! A soproni Líceum­nak. egyházunk legrégebbi iskolája, diákjának lenni örökséget, küldetést jelent! Nemcsak egy iskola jól kép­zett diákjának kell lenni, hanem hi­vő, Krisztusnak igazat adó. Ót köve­tő emberként élni a mai Magyaror­szágon. Nemcsak ott mérhető le egy egyházi iskola minősége, hogy diák­jai közül mennyit vesznek fel a fel­sőbb tanintézetekbe, hanem tudás­ban és erkölcsben hogyan állja meg helyét a mindennapi életben, a csa­ládi és társadalmi kapcsolatokban! Az ilyen találkozások egymással és múltunkkal való vidám emléke­zéssé is kell. hogy váljanak. Öröm együtt emlékezni, tanárokra, iskola­­társakra, fehér asztalnál diák emlé­keket megeleveníteni, egészségünk­re és iskolánkra koccintani. ..Szép ifjúság, jöjj vissza egy szóra”... Ezeken túl azonban most a tanúk is kérdeznek: „Hogy vagy, drága jó Al­ma Materünk? Látjuk, szűk már a hely az Öreg falak között, mert a padlásterekből is tantermeket építet­tek. Elfogadod-e Isten erőt adó, bá­torító, jó/aníló Szentleikét, amit mint »egy lángot adok, ápold, add tovább!« Megedződhettél a 441 év történelmi földindulásaiban és élet­halál harcában. Von-c bátorságod és hited, hogy a rcád bízottakra lesel­kedő, őket elzUUeszteni akaró sátáni erőkkel szembeszáll? Az igazgató, a tanári kar példás összetartozásban, fegyelmezett munkával, szent ügy­höz méltó nemes gondolkodással ta­nít és nevel'? Avagy, már-már össze toppantanak a gondok? Mit tudnánk segíteni, akik most nemcsak egy­mással találkoznak, hanem Veled is, öreg Ahna Materünk?" Elmegyünk Sopronba, mi öreg diákok, hogy erő­södjünk és erősítsünk. Bizony az évek és hosszú évtize­dek alatt sok mindent, képleteket, törvényeket, szórendeket és adato­kat elfelejtettünk. Mert nemcsak matek és fizika, nyelvek, történelem és számítás­technika van. hanem ezek mellett valami más, valami többlet, ott a génjeinkben, tudatunkban és gon­dolkodásunkban, az emlékek mö­gött: az Úr Istenben bízó hit... a Vé­le való kapcsolat! Iskolánk elkötelezettjei vagyunk a keresztyén gondolkodásra és életvi­telre. A világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését. (Rom. 8.19) Várják a hiteles tanúkat. Mi pedig öreg iskolánknak ilyen tanúi szeretnénk lenni! Iskola, ahol nemcsak tanulnak, - és tanítanak - hanem eljutnak az istent igazság megismerésére és követésére is. (2 Tim 3,7) Sümeghy József szent ügyhöz méltó nemes gondolkodással tanít és nevel? Avagy már-már összeroppantanak a gondok? Mit tudnánk segíteni, akik most nemcsak egymással találkoznak, hanem Veled is, öreg Alma Materünk?" Elmegyünk Sopronba mi, öregdiákok, hogy erősödjünk és erő­sítsünk. Bizony, az évek és hosszú évtizedek alatt sok mindent, képleteket, törvénye­ket, szórendeket és adatokat elfelejtettünk. Mert nemcsak matek és fizika, nyelvek, történelem és számítástechnika van, ha­nem ezek mellett valami más, valami többlet, ott a génjeinkben, tudatunkban és gon­dolkodásunkban, az emlékek mögött: az Úr Istenben bízó hit..., a Vele való kapcsolat! Iskolánk elkötelezettjei vagyunk a keresztyén gondolkodásra és életvitelre. A világ só­várogva várja Isten fiainak megjelenését (Róm 8,19). Várják a hiteles tanúkat. Mi pedig öreg iskolánknak ilyen tanúi szeretnénk lenni! Iskola, ahol nemcsak ta­nulnak, — és tanítanak — hanem eljutnak az isteni igazság megismerésére és köve­tésére is (2Tim 3,7). Megjelent az Evangélikus Élet 1998. május 31-i számában

Next

/
Oldalképek
Tartalom