Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)

ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben

fel, de csak férfiakat. Ebben is egy theologus imádkozott a betegekkel s gyakorolta a felügyeletet. Canstein báró segítségével Francke az özvegyasszonyok számára szegényházat alapított. E célra 1698. vett egy házat a Gommerutcában. Négy özvegy kapott benne teljes ellátást. Volt felügyelőjük, ki naponként 2 imaórában gondoskodott lelki épülésükről s egy szolgáló is állott rendelkezésükre. — Chalkowski berlini miniszter és titkos tanácsos pedig nemes és polgári nők menedékházára adott Franckenek egy 3000 talléros alapítványt, mely utóbb még 2000-rel bővült. 1706-ban vett e célra is külön házat. Eleinte nemes, később pedig hivatalnok családokból vettek fel bele özvegyeket és elaggott hajadonokat. Ez intézet Frauenzimmerstift néven ma is fennáll. A könyvkereskedés és nyomda keletkezése is fényes bizonysága, hogy Francke egyénisége mily nagy hatást gyakorolt az emberekre. Elers Gyula végzett theologus 30 éves korában jött Haliéba egy növendéket hozva a paedagogiumba. Ekkor ismerkedett meg Franckeval, kinek egy a szegények érdekében mondott prédikációja oly nagy hatással volt reá, hogy azt nyomban kinyomatta s példányait maga vitte vásárra Lipcsébe, hogy eladja. A prédikáció mind el is kelt hamarosan. A jó vásáron annyira felbuzdult, hogy 1699. könyvkereskedést nyitott Halléban. Franckenek és barátainak műveit, különösen a tankönyveket ő adta ki. 1701-ben pedig már külön nyomdát rendezett be, melyből az árvaháznak évi 2—3 ezer tallér jövedelme lett. A nyomdával és könyvkereskedéssel összeköttetésben alapítá Canstein báró az első bibliaterjesztő intézetet 1710. Itt alkalmazták először az u. n. stereotypiát. A bibliákat állandó betűszedés formákkal nyomatták, ami a nyomást felette megkönnyítette és olcsóvá tette. A megalapítás után 80 év alatt több mint másfél millió teljes bibliát 900 ezer újszövetséget és 16 ezer zsoltárkönyvet nyomattak. Betetőzte végül Francke alapítványait a külmissiói intézet. Francke érintkezésbe lépett azzal a missiói teleppel is, melyet IV. Frigyes dán király Trankebárban, Kelet-Indiában alapított. Az árvaház falai között, hol oly nagy volt a hit, eme nehéz, akkor még új és ismeretlen munkára és akadtak alkalmas erők. A protestáns egyházban ezt a szent munkát is Francke honosította meg s az első jeles missionáriusok: Plützschau, Ziegenbalg, Schwartz, Halléből kerültek ki. Mind e sok intézetnek fundátora, építőmestere, gazdája, igazgatója, pénztárosa, tanácsosa, csudadoktora és legfőbb minden egyebe Francke volt. Aki e mellett mint rendes lelkész gondozta a gyülekezetet, sűrűen prédikált, az egyetemen előadásokat tartott, sőt mint egyetemi exhortator hetenként egy-egy intő beszédet (lectiones paraeneticae) is mondott a nemes tanuló ifjúság előtt, ily módon igyekezvén őket a korcsmázástól, dohányzástól, tánctól