Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)

ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben

tánál, a heraldika kiváló művelőjénél tett látogatásakor kedvelte meg e stúdiumot. Spenert e munkálkodása közben ellenségein kivül a választó fejedelem is megkeserítette, a kinek erkölcstelen életét ő, az egyházi fegyelemre sokat adó gyóntató pap, nem hagyhatta szó nélkül. A fejedelem a gyónás elől többször elutazott. Spener egy alkalommal levelet irt neki, melyben lerajzolva Isten törvényébe ütköző csel ekedéit, megtérésre intette. A fejedelem arra magyarázta e levelet, hogy egyes főrangú asszonyok árulkodtak reá. Ezeket kitiltá az udvarból, Spenerről pedig tudni sem akart többbé. Még azzal is fenyegetődzött, hogy pápistává lesz. Spenertől elvárta, hogy lemond. De ez azt tartva, hogy Isten állította a helyre, a melyen áll, magától menni nem akart. A fejedelemasszony és más főrangú hölgyek, a kiknek férjei szintén könnyelmű, kicsapongó életét éltek, Spener pártján voltak és nagyra becsülték a szigorú erkölcsbirót. Egy szomorúan emlékezetes dolgot kell még Spenernek drezdai életéből feljegyeznünk. Ő volt ugyanis nevelője, mint udvari lelkész, a fejedelem fiának, Frigyes Ágostonnak, ki 1697-ben, hogy Lengyelhon koronáját elnyerje, r. katholikussá lett. Egyebekben is méltó fia volt atyjának. 352 természetes gyermekét számlálták össze. Ez az eset, hogy Bölcs Frigyes utóda elpártolt Luther hitétől, el lehet gondolni, mily bánatot okozott Spener atyai szivének. Keserű gúnyja ez a paedagogiának, hogy az öröklött hajlamokkal és veszedelmes környezettel szemben néha a legjelesebb nevelők is tehetetlenek. A szász udvart, mely a botránytól tartva Spenert egyenesen elutasítani nem merte, III. Frigyes brandenburgi választó fejedelem mentette ki zavarából. Ez hívta meg Spenert 1691 Berlinbe superintendensnek és egyháztanácsosnak. Itt sokkal nagyobb gyülekezete volt s a fejedelem is tanácsosai közé fogadta. Mint előbb a lipcsei, úgy itt most az újonnan 1694. alapított hallei egyetemre volt nagy a hatása. Francke, Breithaupt, Anton neki köszönhetik itteni tanári állásukat. így tulajdonképen Spener volt az, ki a pietismusnak Halléban szállást készített. Az új főiskola hatalmas versenytársa lett az ősi Wittenbergnek. S ennek tanárai nem átallották világra bocsátani hírhedt iratukat, melyben 283 téves tanát vetik szemére, eretneknek kiáltják s a procella ecclesiae névvel illetik azt a Spenert, akinél szelídebb lelkű theologusa, Luther óta mélyebbre ható reformátora nem volt az egyháznak. Tholuck jó lélekkel tesz róla bizonyságot, hogy nem volt más tévedése, mint a chiliasmus, de ezt sem oly értelemben tanította, hogy az Augustana 17. artikulusával ellenkezésbe jött volna (Tholuck i. h. 513 1.). Különben pedig ez a chiliasmus a háborús XVII. században, a vallási üldöztetések korában annyira benne gyökerezett a jobbak hitében is, hogy pl. egy Comenius is erősen hitte azt, sőt egész paedagogiáját is be-