Payr Sándor: A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. Budapest 1910. (A Luther-Társaság XXX. kiadványa 51.)

I. Rábaközi egyházközségeink az alapvetés és első virágzás korában. 1535—1643.

és Musay Gergely püspökünk 1661. évi feljegyzése tanúskodnak erről. Himódnak 1597. Komáromi István, Niczknek Kola János volt a lelkésze, Csapodé 1599. Kőszegi Lőrincz. Az 1603-ban Magyari István sárvári és Klaszekovics István fertőszentmiklósi esperesek által meglátogatott egyházak közt említtetnek: Beled, Niczk, Csapod, Himód, Czirák. Szili-Sárkánynak már Győr elveszése, tehát 1594 előtt volt nemcsak saját temploma, hanem evangélikus iskolája is. Az első ismert sárkányi lelkészek: Farkas János 1615., Győrvári Miklós 1627. és Orsits György 1646. Faradnak a XVII. század elején négy lelkésze volt ismeretes: Baranyai Máté, Kőszegi Lőrincz (1628.), Somogyi Péter (6 évig 1646.) és Orsits György. Szent-Andrásnak 1612. Musich Pál, 1634. Turcsányi Jakab, majd Szeredi István, Eőry György 1646., Németi István 1654. és Borhidai Miklós 1673. Szili, rendes gyülekezet volt már 1595. előtt, amikor Kincses Pál nevű lelkész szolgált itt, Réczés János csepregi esperes pedig egyházlátogatásra jött ide. 1628. Körösi Imre esperes volt a lelkésze,"utána pedig Nikolai György viceszenior. Bogyoszlón 1632. Ferrarius András. Rába-Pordányban és Soboron 1654 úgy beszélnek a hívek, mintha e helyeket nem régiben (talán Győr vészese és a török dúlás után) szállták volna meg. Pordánynak 1614—1625. Csanaki István volt lelkésze. Bodonhelyen, hol 1628. Siklósi Márton, 1632. pedig Dvornicenus András lelkészkedett, keresztyén vitézlő rend lakik a várban. Szucsányi György tisztelendő uram 1654. panaszkodik