Payr Sándor: A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. Budapest 1910. (A Luther-Társaság XXX. kiadványa 51.)

II. Vadosfa és a Rábaköz az üldöztetések próbatüzében. 1643—1681.

tattá fogságba »Scheibersdorf várába. Éjjelenként pedig ötöt-hatot összekötve vitetett innen Kapuvárra s botütésekkel, megcsapatással kényszerűé őket az áttérésre. A templomot Szentmiklóson Tomsics György kapuvári számtartó foglalta el, kiűzvén belőle az evang. lelkészt. És másfelé is a Rába vidékén soproni jezsuiták jártak hajdúkkal, katonákkal, kispapokkal és hízelgéssel, Ígéretekkel vagy veréssel és személyenként 40 forintnyi pénzbírsággal kényszerítették a lakosságot az áttérésre. Szillban, mely szintén Nádasdy városa volt, ennek Bálintfi Tamás és Lándor Péter nevű tisztjei vették el a templom kulcsait, az elfoglalt és pápista módra felszentelt hajlékba azután erőszakkal terelték be és gyóntatták át a népet. így járnak a többi templomok is Rábaközben: Pordány, Barbacs (lelkésze 1631. Magyari János), Bodonhely, Keczöl, Beled, Czirák, Vásárosfalu, és a Répczén túl: Szárföld, Veszkény, Vitnyéd, Muzsaj, Czenk, Röjtök. Kőhalmon maga Nádasdy rivalt rá az evangélikusokra e kérdéssel: «Katholikusok akartok-e lenni vagy lázadók ?» Micsoda jezsuita álnokság ez, mely az evangéliumi hit vallását a rebellióval azonosítja! Megtörtént, hogy nemes Horváth Jakab muzsaji lakos Röjtökön ásatott sírt fiának. A vakbuzgó Hertelendi és Józsa. szolgái ezt meglátván, bizonyára urok parancsára elkergették a sírásókat, a sírt behúzták s a gyászoló apa legszentebb érzelmeiben megsértve, kénytelen volt fiát a mezőn eltemetni. Kegyetlen dolog volt az is, amit Csapodon elkövettek. Itt ismét Tomsics György kapuvári számtartót találjuk, aki az evang. lelkészt bútorostul kihordatta, a falu bíráját pedig meg-