Payr Sándor: Emlékezés Doktor Lackner Kristófról, Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről, halálának háromszázados évfordulóján (1571–1631). Sopron 1932.

XIII. Lackner szellemi öröksége. Neve és alapvető jelentősége Sopron kultúrtörténetében

ték, tisztogatták annak környékét. Ők voltak az első város­szépítők. A Neuhof díszes kertje a város érdeme. Bre­deczky Sámuel volt soproni tanára könyveiben (Topograph. Taschenbuch Odenburg 1802.) oly elragadtatással ír Sop­ron szépségeiről, a Deákkutról, a bánfalvi zárdáról, Brenn­hergről, hogy a buzgó turisták már rég atyamesterüknek választhatták volna. Poétája is akadt Sopronnak: Kis János «Sopron tájékához» című költeményével. Lackner a maga gazdajg könyvtárát a Tudós Szövetség­nek hagyományozta. Hivatali utódja Zuana Péter polgár­mester 1666. nagyobbszabású egyházközségi könyvtárt ala­pított, melyet főnemesek, például a Zinzendorfok és kül­földi városok (Rothenburg is) könyvekkel és pénzadomány­nyal gazdagítottak. Erre hagyta Lang Mátyás is, Eggen­berg hercegnő udvari papja, a maga könyvtárát. Később ez a könyvtár külön teremben volt elhelyezve Zuana és Lang ma is meglevő olajfestésű arcképeivel «Inchoabat» és «Amplificabat» (kezdette és bővítette) feliratokkal. Ez lett a mai gazdag líceumi könyvtárnak a:z alapja. Lackner az iskolai drámáit még a városház tanács­termében adatta elő. Mikor a magyar iskola, a líceum megnyílt, az ácsok ebben már az első évben 1658. szin­padot állítottak fel, a magyar diákok itt adták elő szín­darabjaikat, erősen versenyeztek a jezsuiták iskolai drá­máival. Az iskolai színpad 1 készítette elő a városi színházat. Sopronnak már 1769. volt kőből épült városi színháza. Lackner tornya mellé a régi szárazmalom (Ochsenmühle) helyére épült. S ebbe a német színházba 1792. ápr. 30. líceumi diákok vitték, be a magyar Múzsát. Lakos János diák Hunyadi Lászlóját adták elő. Játszott benne Ihász Imre, a későbbi színműíró is. Jelenvolt az előadáson Esterházy hercegnő is. Lackner a drámáit zenével és tánccal kötötte össze. Házában a szövetségi összejöveteleket karénekkel és hang­szeres zenével kezdték. Még Paduában szerethette meg a zenét. Sztárai Mihály is ott tanulta. Lackner idejeben az iskolában az «exercitium musicum» is fontos tárgy volt és a templomnak fizetett énekesei és zenészei voltak. Lack­ner temetéséről is femnaradt a zenészek és énekesek díj­jegyzéke. Még Lackner idejében jött Sopronba Pottendorf­ból Rauch András a jeles zeneszerző, akinek méltó utódai a két 'Wohlmuth János. Ezek a zenetörténetbe is beírták nevöket. Az ifjabb Wohlmuth orgonista Esterházy Pál herceg fiait is tanította. Az evang. konvent egészen a leg­újabb időkig, a két Altdörferig, mindig jeles zeneművésze­ket ültetett a templomi orgonája mellé. És az egyházi zene mellett Luther példájára otthonos volt Sopronban a házi muzsika is (Hausmusik, Kantorei im Hause). Serpilius János soproni városbíró felesége mint kiváló énekes és

Next

/
Oldalképek
Tartalom