Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

NEGYEDIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc öregkora. - XXVI. Öregkori tevékenysége egyházi téren. Irodalmi művei az ulolsó években: Az Egyetemes Agenda és a Hétköznapi Imák. A nő hivatása és helyzete. Novellák és hírlapi cikkek. Szenté György életrajza

adni «Hétköznapi imák > címén nyolc .hétre írt reggeli és esti imádságait. Ezeket, mikor betegsége miatt templomba nem mehetett, mintegy az imádkozó hívek között képzelve és érezve magát, foglalta írásba. És nagy szükségét érezte, hogy ezt is szellemi örökségül hagyja a lelki vezéreknek. 1924. évi február 2-án határozza el, hogy az agendák mellé egy ilyen imakönyvet ád ki. És júl. 5-én már jelzi is, hogy nyolc hétre való imádság-gyűjteménye hamarosan készen is lesz. Dec. 8-án úgy egyezett meg a pápai ref. nyomda igazgatójával, hogy 600 példányban 8 millióért nyomatja ki a könyvet. Nagy gondot okozott a nagy költség, de 1925. jan. 3. nyomdába adta a kéziratot és március 20-ra már el is készült. E napon kezdték szétküldeni a tiszteletpéldányokat. Negyvennégy nappal a halála előtt. A költség bizony sokkal nagyobb lett. A 256 lapra terjedő imakönyv nyomása, fűzése 600 példányban 13 millió 740.000 koronába került. A fűzött példány árát 56.000, a kötött példányét 84.000 koronában állapították meg a kiadóval. Ez volt a jó püspök utolsó merész könyvkiadói vállalata és utolsó nagy gondja. Meggazdagodhatott volna abból, amit a könyveire ráfizetett. De javíthatatlan volt ezen a téren. Négy hóval halála előtt január, 10. írja a naplóba. «A Lelki Vezért utolszor a Luther-társaság adta ki, de pénze az új kiadásra nincs. Megkísérlem a most felemelt püspöki nyugdíj terhére kiadni. » Másként nem is lehetett volna ezt a nyugdíjemelést békén elviselni. Gyurátz a nehéz időkben az összes irodalmi társulatokat megszégyenítette, még az Akadémiát is. Ezen szorosan egyházirodalmi művein kívül lemondása után a világháború idején más kultúrtörténeti nagyobb munkát is írt 1917-ben ezen a címen: «A nő. Hivatása, helyzete a múltban és korunkban.» (Pápa 1917. 158 1.) A nagy drágaság ellenére is még elég szép a kiállítása, jó a papirosa. Aki egész életében annyit foglalkozott a nőkérdéssel, a lányneveléssel, a nőegy letekkel, a nők jogaival, attól szinte várni lehetett, hogy ilyenféle művel koronázza meg e téren való munkáját. A bevezetésül szolgáló előszóban, mely 1917. november havában kelt, Madách Imre szavait idézi: «A tulajdon és a család a világnak kettős mozgatoja.» Dr. Antal Géza ref. püspök a pápai Jókaikörben Gyurátzról mondott magvas, szép emlékbeszédében igen nagyra értékeli ezt a könyvet. Maga a szerző napló-