Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.
ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - II. Gyurátz gyermekkora. A keresztszülők. Első tanítója. Szenté György és atyai pártfogója. Guoth Ignác. A büki gyermekkori környezet
mint soproni diák az első ismert verséi. De keresztszülei közül legnagyobb hálással volt reá nemes Boda Erzsébet, aki hamarosan Szenté Györgynek, a fiatal kiváló büki tanítónak lett a felesége. Különösen ez a fiatal tanító pár vette gondjaiba akis Gyurátz Ferencet, úgy szerették és gondozták, mintha saját fiuk lett volna, pedig idővel a maguk családja is kilenc gyermekre szaporodott fel. Jellemző Gyurátz püspökre nézve, hogy utolsó dolgozatának címe, melyet halála előtt csak néhány héttel irt és küldött be a Luther-Naptár szerkesztőjének, ez volt: «Emlékezés Szenté György tanítóról (1820 1885.)» Már csak mint posthumus müve jelent meg Szenté arcképével 1925 őszén. Nem tudom, Gyurátzot vagy Szentét dicséri-e nagyobb mértékben ez az értékes életrajz. Egy püspök, akinek utolsó gondolata a tanítója. És Szenté meg is érde melte ezt, mert kimagasló alakja volt a régi tanítóvilágnak. Szenté György a fehérmegyei Nyéken született 1820. okt. 26., ahol szülei mészárosok és vendéglősök voltak. Később Pápára költözvén át, a fiú itt a református kollégiumban, azután pedig Sopronban tanult. Molnár Gábor pápai ev. lelkész vette észre a fiú kiváló tehetségét és ő küldte Sopronba. Itt végezte a rhetorika, poétika és logika osztályait. Szabó József tanártól mellékesen a neveléstant is tanulta s nem csak a zongorajátékban gyakorolta magát, hanem a főiskolai énekkart is ő vezette. Nem csuda tehát, hogy midőn a büki felügyelő, Jánosa Ádám és a gondnok. Fejér János 1840. Sopronban tanítót keresett, a büki születésű Hetyésy László igazgató Szenté G3 T örgyöt ajánlotta a legmelegebben. A 20 éves fiatal tanító fényesen be is vált Bükön. Magas, szép alak, erős érces hang, városias finomabb modor és műveltség, jó muzsikus, aki nem csak szépen énekelni, hanem orgonálni is tud, — mi több kellett a gyülekezetnek. Sőt a vag3 r onos Boda Erzsébetnek is, ki több fiatal birtokost kikosarazott, az új tanító úr tetszett meg, amint ezt neki a bejáró asszonya el is mondta. 1842ben ülték meg a lakodalmat s a fiatal tanító buzgalmát ezután a családi boldogság is csak fokozta. Gyurátz írja rólok: «Neje a régi nemes Boda család sarjadéka, Boda Erzsébet volt, a mivel t magyar háziasszonyok, jó családanyák tiszteletre méltó példaképe, ki házát a boldog családi élet hajlékává avatta. Szenté Gj'örgy a családi tüz-
