Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XII. Gyurátz, a zsinati jegyző és az országgyűlési képviselőjelölt

Zelenka és Sárkány püspökök, Ihász Lajos, Dianiska András és Bognár Endre társaságában volt Budán Ferenc József előtt kihallgatáson, hogy a Leopoldianumra adományozott 1000 forintot megköszönjék. A király kegyesen fogadta őket, az alapítvány nagyságát kérdezte s mindegyik tisztelgővel váltott néhány szót. Június 8-án megemlékezik Gyurátz a koronázás 25-ik évfordulójáról s naplójába jegyzi, hogy Ferenc József méltán viseli -a legalkotmányosabb király» címet. A Kőszegen aug. 3. tartott kerületi gyűlésről feljegyzi, hogy Karsay Sándor püspök itt viselte először nyakában a Lipót-rend középkeresztjének szalagját. Radó felügyelő ezért külön beszédben üdvözölte s megemlíté, hogy protestáns püspök ezt a rendjelet eddig még nem kapta, a kormány ezzel is jóindulatát mutatta az egyház iránt. Gyurátz jól ismerte Karsayt, midőn naplójába írta: «Ä püspök úr ezt a kitüntetést nem kereste, puritán jelleme nem is ád sokat az ilyenekre. És a függetlenségi jelölt Gyurátz Karsay és Radó Kálmán vezetésével szept. 5. Tisza Kálmán 25 éves főgondnoki jubileumán is megjelent Komáromban. Papp Gábor ref. püspök üdvözlő beszédében az elkeresztel ési harcokról is szólt, amire Tisza azzal reflektált, hogy felolvasta Széchenyi Istvánnak a római beavatkozás ellen intézett nyilatkozatát. Ez lehetett az bizonyára: Az apostoli magyar király mindig meg tudta magát constitutionalis nemzetével együtt Rómának suprematiájától óvni. A főméltóságú clerus status in statu soha sem volt és nem is lehet. Külső hatalomnak ilyes befolyása nemzetünkre tűrhetetlen. Hol a törvény a nemzetet még fejedelmének önkényétől is biztosítja, miként lehessen az idegen önkénynek alavetve?»*) Gyurátz keményen elítéli, hogy Papp Gábort ekkori nyilatkozata miatt a sajtó, sőt még sok protestáns is kárhoztatta. A kath. klérus, úgymond, nyíltan hirdetheti, hogy az ország törvényeinek megtartását Róma magatartásától teszi függővé; ezt rendén valónak találja a világ. A prot. püspöktől azonban rossz néven veszik az igazságra, a tényekre való reámutatást.) Gyurátz szerint Vaszary prímásnak ekkori látszólag csillapító körlevele is csak arra való volt, hogy az alsó klérust még jobban a protestánsok ellen hangolja. Így ítéli meg *) Lásd : Payr S. Széchenyi vallásos lelkülete. 44. 1.