Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XI. Gazdag irodalmi munkásság a nyolcvanas években. Pénz és jellem 1886. A szabadkőmívességről 1886. A hit oltára 1887. Luther Márton élete 1888. Kézi Agenda 1889

példát találhatnak abban, amint Luther és neje 13 éves Lenke leánykájukat siratják és búcsúztatják (184. 1.). Vagy mily erős hittel és mily kedves hangú levélben tudja Luther Eislebenből még utolsó napjaiban is az érte aggódó feleségét vigasztalni! (306. 1.) E levél közlésének is nagy lelkipásztori célja van. Az igazság felderítése mellett Gyurátz művében nagyon előtórbelép, hogy a történelem egyszersmind az élet tanítómestere is. Nagy kár, hogy ez a mű több kiadást nem ért és szélesebb körben el nem terjedt. Csak az utolsó fejezete (Luther jelleme. A reformáció oka és hatása.) lehetne valamivel tömörebb és rendszeresebb. Az Előszóban felsorolta forrásait, Mathesiust, Köstlint. Tehát a legjobb forrásokból merített. De felhasználta Jakéit és Burkot is és tekintettel voll Janssen támadásaira. A következő 1889. évben mint ker. főjegyző megírta Alsókáldi Káldy Gyula egyházker. felügyelőnek életrajzát, mely az általa a győri templomban elmondott imádsággal együtt megjelent a Káldy emlékére kiadott Gyászemléklapokban. (Sopron 1889. 20. 1.). A kiváló erényekkel tündöklő, szilárd jellemű, a protestáns autonómia sáncai felett rendíthetlen hűséggel őrködő vezérférfiut Gyurátz nagy szeretettel, megértő lelki rokonérzéssel és lángoló lelkesedéssel jellemezte. Gyurátz a maga függetlenségi érzületével Káldy Gyulában és Prónay Dezsőben látta az evangélikus egyházfelügyelők ideálját. 1889-ben a nagy szükség indította Gyurátzot egy merészebb és nagyobb szabású kiadványra. Agendákban magyar egyházi irodalmunk mindig szegény volt. A Türelmi Rendelettel feléledt egyházi életben Horváth Sámuel bakonytamási lelkész könyve pótolta a nyomtatott agendát (Imádságos Könyv, a közönséges isteni tiszteletre alkalmaztatott. Győr 1799. 8 r. 400 1.) De emellett sokan használták Perlaky Dávid n. dömölki lelkész kéziratos agendáját is. Majd a Kis János által szerkesztett Agendát használták a kerületben. (Pest 1831.) De ennek példányai régen elfogytak. Győri káplán koromban kénytelen voltam én is Karsay Sándor irott agendáját lemásolni és ezt használni. Gyurátz káplánjainak sem volt agendája. Sem kerület, sem egyetemes egyház nem gondoskodott ilyen- igen fontos egyházi munkáról. Gyurátz hallotta a káplánok és lelkészek e miatt való panaszát, mint a rövid Előszó mondja (Pápa 1889. márc. 23)