Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - X. A pápai lelkipásztorkodás második évtizede 1881—1891. Paplak-,templom- és iskolaépítés. Haladás a megkezdett utakon. Gyámintézeti elnök és egyházkerületi főjegyző

meny. (Bognár E. Gyámint. tört. II. 28. 1.). Az általa kezdeményezett Leopoldianum is a jubiláris 1891. évre megtermetté a gyümölcsét. Lőcsén volt az egyet, gyámint. gyűlés dr. Pank szuperintendens és dr. Fricke G. Adolf jelenlétében. Farbaky József nyíregyházai és Brunner János soproni lelkészek voltak a szónokok. 32.000 frt gyűlt össze 1876 óta a II. Lipót nevét viselő alaptőkére. És ebben Gyurátznak volt főérdeme. Az első évi kamatjövödelemből a bánáti missziónak 500 frtot, az aszódi és rozsnyói leányiskolákra 125—125 frtot s a dunántúli és dunáninneni kerületeknek hasonló célra ugyanennyit adtak, íme Gyurátz alapítványával eleitől fogva össze volt kötve a nőnevelés gondolata. Rómának hatalmát mindig a sok apácaiskolában látta.*) Gyurátz a beteges gyenge gyomrával ezután már eljárt a legtávolabbi gyűlésekre is. 1890 őszén Újvidéken voltak a hírneves Belohorszky Gábor esperes gyülekezetében. Naplójába jegyzi, hogy a hangversenyen mily szép harmóniában működtek közre a magyar, német ós szerb dalárdák. Átrándultak Belgrádba is, hol a polgármester a Rákóczi-indulóval fogadta a magyarokat s tiszteletükre este a színházban Brankovics Györgyöt adták elő ismét a Rákóczi-indulóval. Mint volt soproni diák és ker. főjegyző részt vett 1890. nov. 5. Sopronban a líceumi Magyar Társaság évszázados jubileumán, amelyen Kis János püspök arcképét (Pap Henrik művészi festményét) leleplezték. «Kis Jánosról — írja a naplóba — Poszvék Sándor lic. igazgató tartott megható, remek emlékbeszédet.» Gyurátz így ír arról, akit már ekkor mint leendő püspöki vetélytársát emlegettek. Az 1884. megalakult Luther-Társaság és az 1888 óta működő Magyar Prot. Irodalmi Társaság munkájából is kivette részét. Évi gyűléseiken szorgalmasan megjelent. Mindkettőnek választmányi tagja volt eleitől fogva. A Luther-társaságnak első elfogadott alapszabályait Gyurátz, Horváth Sámuel és Bognár Endre készítették Lovászpatonán. (Bognár E. i. m. 37. 1.). Korán beválasztották Gyurátzot a dunáninneni pánszlávok miatt csak igen nehezen készülődő zsinatnak a bizottságába is. Az egyetemes gyűlés 1880-ban a dunán*) Bognár E. Gyámint. tört. II. 75. és 86. 1.