Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. - I. származási hely: Guar és Bük. Gyurátz családja. A nagyapa.a szülők és a rokonság

ELSŐ SZAKASZ. Gyurátz Ferenc ifjúsága. /. A származási hely: Guar és Bük. Gyurátz családja. A nagyapa, a szülők és a rokonság. A büki Gyurátzok származási helye nem csak a szájhagyomány, hanem jegyzökönyvek és malrikulák szerint is a szomszédos Guar (ma Gór) vasmegyei község voll, mely ma 110 lélekszámmal Bük anyaegyháznak fiókhelye. A reformáció korában Guar is anyagyülekezet volt. Több lelkészét ismerjük és több guari születésű ifjú lépett a lelkészi pályára. Az 1633. évi püspöki látogatáskor a sárvári születésű Martinovics Gergely volt a guari lelkész és Guary Miklós és Lajos, Meszlényi Ferenc, Megyeri Mihály, Szeleslei György az evang. földesurak. A gyászos évtizedben szünl meg itt is a nyilvános vallásgyakorlal. De .még 1700ban a kuruc világban is volt Guarnak Famelius György nevű evang. lanítója. A Károly-féle rendelet (1731) után az arlikuláris Xemeskérre, a Türelmi Rendelet (1781) után pedig Bükre jártak a buzgó guari hívek lemplomba. Soha sem feledték, hogy anyagyülekezet voltak és hithűségükről Xemeskéren, Bükön is mindig szép bizonyságot tettek. Ilyen szép múltú gyülekezetnek voltak hitbuzgó tagjai Gyurátz püspök ősei. Ott voltak már ezek a nemeskéri arlikuláris templom épílői között is 1732-ben. Az első jegyzék elveszett, de Perlaky József lelkész az 1739. évi számadókönyvbe sajálkezüleg irta be, hogy a nemeskéri templom fenntartására Gyurátz Ferenc Górból 10 garast. Gyurátz János pedig 14 garast adományozott. És 1741-ben