Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - IX. A lelkészválasztás Pápán. Gyurátz lelkipásztori buzgalma azelső évtizedben. Munka és áldozatkészség minden léren. Helyi történei és az Évkönyv. A papné mint segítő munkatárs.Királyföldy Péter haragja és Németh Mihály hagyománya

ötödik vasárnap s a 3 sátoros ünnepen vagy maga, vagy segédje kimegy saját költségén Takácsiba istentisztelet tartásra s ezért Takácsi fizet az anyaegyház pénztárába évenként 200 frtot. Ezt 1874 óta pontosan meg is tették s a lelkész kiviteléről és gazdag ellátásáról is gondoskodtak. Égető, már majdnem fenyegető szükségképen állott a gyülekezet előtt a paplak- és templomépítés. A még Királyföldy és László Jónás által 1870. alapított Lutheránus Segélyegylet Gyurátz idejében még fokozottabb mértékben folytatta működését. Pénztárosa Bráder Sámuel, könyvelői pedig egymásután Németh Pál, Kalmár Pál és Farkas Mihály káplánok voltak évi 40 frt fizetéssel. A tagok névsorát az alapítás óta befizetett összegekkel az 1878-iki évkönyv teszi közzé. Ebből tudjuk meg, hogy 216 tagja volt. Királyföldy Péter mint alapító 1000 frtot, görzsönyi Schneller Lajos 100, özv. Schitter Károlyné, Ulreich Mihályné, Doktorics Jánosné, Ajkay Imre, Horváth János (Ihászi), Nitsinger Sándor (Győr) 50—50 forintot adtak. 14 család volt mely a legnagyobb, heti 20 kr. fizetésre kötelezte magát. Királyföldy, míg élt, hetenként is 30 krajcárt fizetett.*) Az Egyetemes Gyámintézet is 1876. a Segélyegyletnek templomépítési célra 400 frtot adott és így 1878-ban már 7955 forint tőkéje volt. Különösen az önkéntes áldozatkészséget igyekezett Gyurátz a hívekben felkelteni és fenntartani, amire anyagiakban szegény és önfenntartásra utalt egyházunknak nagy szüksége is van. Hogy a jóltevők emlékét megőrizze, a hálát irántuk ébrentartsa s példájukat is buzdításul tárja mások elé, 1877-ben az egyháztanács határozatával egy díszes kiállítású Emlékkönyvet* szerzett be (később Aranykönyvnek nevezték) s ebbe irattá össze a gyülekezet megalakulása óta ismert összes jóltevőket hagyományaik és alapítványaik hiteles és részletes felsorolásával. De ebben jelölt ki megtisztelő helyet a jelenkori és a jövendő jóltevők számára is. Ez a könyv azóta sok értékes lappal gazdagodott ós beszélő emléke a cselekedetekben, a jövőre is kiható jótettekben megnyilvánuló hitbuzgóságnak, nagyértékű okmánytára és forrásgyűjteménye *) Büszke vagyok reá, hogy édesapám (a balfi pap fia) a maga heti 20 krajcárján felül kiskorú Sándor fia nevére is heti 10 krajcárt fizetett be a templomépítésre.