Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

Bevezetés. (Egyházunk jelesei Sopron megyében. Gyurátz két nagy példaképe)

János és Csereti Mihály jeles esperesek, valamint Perlaky József és Balogh Ádám munkás és bátor lelkű püspökeink Nemeskéren, az ellenséges vármegye székhelyén voltak lelkészek. Rábaszentandrás mintaszerű lelkipásztora volt a Türelmi Rendelet után Edvi Illés Péter, akinek irodalmi műve az Uj Imádságos Könyv (Pozsony 1792). Szentandráson született és Vadosfán tanult egyházkerületünk büszkesége, Kis János püspök, aki sírásra fakadt, mikor Sopronban a német szót meghallotta és a rábaközi fiú később a német nyelvet is kitűnően megtanulta, hogy az ősi makacs németséget az ő nyelvén tudja magyar szellemben nevelni.*) Közép-Bükön született 1788. nemes Hetyésy László, a soproni lyceum jeles igazgatója, akiről tanítKis János püspök szülőháza az emléktáblával Rábaszentandráson. ványai, Müllner Mátyás, Smid Mihály a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak. Nagygeresd három nagy papjának, Edvi Illés Pálnak, Haubner Máténak és Trsztyánszky Gyulának emlékét őrzi. Faradon született és Szilsárkánynak volt lelkésze Nemesapáti Kiss Sámuel, Kazinczy barátja és a múlt század termékeny irója. Faradnak két jeles szülöttje volt a múlt században is: Pálfy József theol. igazgató, a soproni tanítóképző egyiK alapítója és Szedenich György a várpalotai esperes. A hármas Bük, ez az ősi diáknevelő község, az újabb évtizedekben is hat esperest adott Dunántúlnak: Zongor Endrét, Németh Pált, Gyurátz *) Szülőházát, melyet képben is bemutatunk, a rábaszentandrásiak 1896. máj. 10. szép emléktáblával jelölték meg.