Payr Sándor: Kanizsai Orsolya főrangú magyar nő a XVI. századból. Élet- és jellemrajz. Budapest 1908. (Egyházunk nagyjai VIII.)

kísérete mellett éneklik. Szeretném, ha a fiúk és haja-' donok betanulnák és így énekelnék az udvarban". Abádi is 1541-ben újságképen egy most nyomtatott éneket, kauciunkulát küld Sárvárra. íme Orsolya asszony körében mindennapos volt a vallásos szent ének. Összegyűlt egész házanépe s a diák vagy lelkész vezetésével lantjáték mellett zsoltárokat énekeltek. Magyari István, a hírneves író és esperes még azt is emlékezetben hagyta, hogy Sárvárott, ha éppen pap nem volt kéznél, a családfő olvasott fel a bibliából. És ki lehetett mind e családi buzgóságnak igazi lelke és központja? A férj, a ki élete javarészét távol töltötte a háztól hivatalos úton, alig; hanem a buzgó Orsolya asszony, mint ezt a fenmaradt emlékek tanúsítják. 0 Mártháé mellett Mária erényeit is egyesíté magában. Vallásos lelkületét, keresztyén alázatosságát leghívebben jellemzi az a válasz, melyet dicsősége magaslatán írt, mikor férjét nádorrá választották. „Az hatalmas Úristennek nagy hálákat adok — írja — minden mi velünk való sok jótéteményirűl és ez mostanirúl is. Üdvözlöm te kegyelmedet, hogy az Úristen először lélekben erősítsen meg bennünket az ő igéjének általa az igaz hitben, hogy minden tévelygések távol legyenek mitőlünk és legyünk mi szegény kis keresztyén anyaszentegyház, egyesek mind lélekben, mind testben, hogy az mi Urunkat igaz hitben, atyafiúi szeretetben szolgálhassuk, ámen!" • ' '" ' • És Orsolya nagyasszony vallásossága nem maradt puszta érzelem, hanem mint élő hit bőven termetté gyümölcseit. Az első magyar újtestamentumon nem ok nélkül van rajt az utolsó Kanizsai leány czímere is. Ujszigety