Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

V. Összefoglalás. Széchenyi racionalizmusa és moráltheologiája. Protestáns hatás Széchenyi lelki világában. Zrínyi és Széchenyi a vallásszabadságról és vallásbékéről. A két katholikus legnagyobb magyar intelme a második Mohács népéhez

masztására s nagy hithőseivel és szabadságharcaival Bocskaytól elkezdve Kossuth és Széchenyi koráig annyiszor menté meg a nemzeti függetlenséget a vallási vakbuzgósággal szövetkezett osztrák kormányzat támadásai ellen. Fényes próbáját adta hazafiságának a protestantizmus Széchenyi döblingi éveiben is, a Bach-korszakban a Pátens ellen való kitartó és sikeres küzdelmével. A szenvedő nagy léleknek, aki Ausztriában a magyartipró abszolutizmust a legnagyobb képmutatással és vakbuzgósággal látta szövetségben, világító pont volt a magyar protestantizmus elszánt küzdelme, mellyel egyházi autonómiája sáncaiból tudta a magyar szabadság utolsó roncsait megvédeni. Nem is késett a vezetőknek, Zaynak, Vaynak, Székácsnak, Zsedényinek mondott elismerő köszönetével. Ez a küzdelem közvetlen a halála előtt ismét nagy lelki közösségben találta Széchenyit a protestánsokkal. Az ilyen történeti értekezésnek igazi tudományos feladata csak az igazságnak felderítése lehet. De a jelen viszonyok között a história mint magistra vitae is hallatja szavát. Széchenyi vallásos lelkületét megismerve, mint ellentétre, utalnunk kell azokra az erős támadásokra, melyeket a Rómából inspirált egyes egyházi vezérek e mohácsi nehéz időkben az utcákra is kivitt országos tüntetésekkel intéznek ujabban a protestantizmus ellen. Nem csak az igaz hitet és üdvösséget, de még a magyar hazafiságot, a nemzetfenntartó erőt is megtagadják tőle, mintha ez nevelte volna a Kolonicsokat és Caraffákat.

1 Gyermekeiket erőszakosan kicsikart reverzálisokkal szedik el, még jobban, mint Széchenyi korában. A protestáns templomban tartott esküvő miatt krajcáros néplapok is nyíltan és bátran érvénytelennek hirdetik a vegyes ^házasságot és törvénytelennek a belőle született gyermeket. Az új pápai Codex a világháború idején királyi placetum nélkül kiadva dúlta fel így a vegyes házasságok békéjét.

2 Győrött a bencések egyik előkelősége kíhívólag hirdette, hogy neki nem a Regnum Christíanum kell, hanem a Regnum Marianum. Pedig a kommunizmus nehéz napjaiban ezek a jó urak mily szívesen keresték a protestánsok szövetségét. Pápai és püspöki rendeletre már hazafias ünnepeken sem szabad ezután együtt a protestánsokkal dicsérni a magyarok Istenét. 1 Lásd Pokoly J. jeles művét: „A protestantizmus hatása a magyar állami életre" és Révész I. cikkét: Jelszavak revíziója. Pr. Szemle 1918. 189. 1. és méltó panaszát a Theol. Szemle 1925. 95. lapján. 2 Lásd : Dr. Polner Ödön, Codex Juris Can. Evang. Lapja 1926. 282.