Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.
I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus
műveit. Mindmegannyi ébresztő őrkiáltás közönyös, álmos nemzetének fülébe, hogy értse meg: van még nemzeti és világtörténeti missziója a magyarnak. Kutatja az ős nemzeti erőket és karaktert. Művészet, népszokás, minden, ami honi és nemzeti, akár csak egy hegedű vagy cimbalom, leköti, könnyekig meghatja. Még Döblingben is fuvolán játssza régi népdalainkat, sőt jobb órában, ha a szabadság reménye felvillan lelkében, még táncol is az aggastyán, mint egykor Dávid király a frigyláda előtt. (II. Sám. 6, 14. I. Krón. 15. 29.). Az érzések ez áradata, a nagy lelki erő, az alkotások hosszú sora vájjon honnan ered? Mi hajtja és mi ösztönzi a nagy lángelmét ? Hol az a csodás erőforrás, melyből ez a nagyság fakad? I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus. Izzó faj- és hazaszeretete volt bizonyára a közvetlen indítóés ható erő, amint ezt minden szava, tette elárulja. De ez a hazaszeretet csak virága volt az ő tiszta, mély erkölcsiségének. Morális erejének legmélyebb gyökerét pedig ő maga is istenfélelmében, vallásos hitében ismerte fel. „A Jove fit princípium" — idézte a pogány jelszót, 1 És erre a keresztyén visszhang lelkében : Isten nevében kezdem el. Istenfélelem a bölcseség kezdete. Lényegileg Széchenyi is azon a vallásos fundamentumon állott, amelyre Bismarck, a vaskancellár jutott el, akinek jellemző mondása: „Ha nem volnék keresztyén, egy óráig sem maradnék meg a helyemen . . . Vegyétek el tőlem Istennel való összeköttetésemet s megszűntem államférfi lenni. .. Canossába nem megyünk ... Mi az Istentől félünk, mástól senkitől a világon." 2 Történetíróink Széchenyi erkölcsi nagyságának erőforrását kutatva, többnyire csak izzó, mély faj- és hazaszeretetéig jutnak el s kevesen látják meg, hogy ennek mélyebben rejlő gyökere is volt vallásos mély érzésében, erős hitében, Istenhez való szoros, belső viszonyában. A szoros kapcsolatot Széchenyi hazafisága és és vallásossága között Kemény Zsigmond, Gyulay és Berzeviczy még nem tárgyalják. Angyal Dávid, Prohászka, Kenessey és Ravasz László már utalnak reá, de nem emelik ki eléggé. Ujabb historikusaink közül talán Szekfü Gyula mutatta ki ezt a kap1 Zichy A,, Széchenyi naplói 613. 2 Baumgarten O. Bismarcks Glaube. Révész I. Bismarck keresztyénsége. 23. 1.
