Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

IV. Széchenyi és a protestánsok

Geistlichen aufhören. Kossuth und Sárkány." Nem mond tehát véleményt, nem is humorizál felette. Sokkal nagyobb gondok emésztették már ekkor az ő lelkét.

1 De nem csak türelmet és méltányosságot tanúsított Széchenyi a protestánsok iránt, hanem vezető embereiket szinte tüntetőleg kereste fel bizalmával és barátságával. Már atyjának, Ferencnek is Hajnóczi József, az aszódi lelkész fia, Martinovich ügyének egyik szomorú áldozata, bizalmas titkára és munkatársa volt. Atyja adta ki Kis János evang. püspöknek diákkori első versét is, Herkules választását. Atyjával együtt, a fiatal István gróf is eljárt a soproni evang. líceumba a Magyar Társaság örömünnepeire.

2 Első nagy művének, a Hitelnek egy kötött példányát ezzel a sajátkezű bejegyzéssel küldte meg a líceumnak: „Soproni Ágostai Vallású Lyceumnak Széchenyi István." (Könyvtár K. 667.) Az evang. Berzsenyi Dániel volt Széchenyinek legkedvesebb költője, akinek verseiből sűrűen idéz, még pedig emlékezetből. Felesége is, Crescentia, midőn 1840-ben előkelő vendégsereg van náluk Nagycenken, Berzsenyi verseiből szavalt. Már életében is nagyrabecsülte és megtisztelte a poétát. Kétszer is írt hozzá 1830. levelet, a Hitel egy példányát küldi s igéri, hogy Niklán fogja őt meglátogatni, majd pedig a legszívélyesebb hangon (Édes Berzsenyim!) arra kérte, hogy ódájában ne nevezze őt „a diadal fiának". A magyarokhoz írt ódáját lefordította németre, hogy felesége is megértse.

3 Szintén ily nagyra becsülte mint költőt és szónokot, a református Kölcseyt. Az Akadémia titkári állására Teleki elnöknek és Fáy Andrásnak őt ajánlja. Összes műveire ő fizet elő az elsők között. S az 1833. évi vallásügyi vitákban, midőn a vallásszabadság és a protestánsok érdekében Kölcsey is fényes szónoklatokat mondott, egy párton voltak a szabadelvűek táborában. Széchenyiről és a többi szabadelvű katholikusról mondja Kölcsey a naplójában: „Vivás lőn és nem vivás a r. katholikusok és protestánsok közt, hanem vivás a kath. papság és a római egyházhoz tartozó világiak között. Mily változás ! Mikor a linczi békét s a bécsi szerződést még vérrel kellett kiküzdeni, ki merte volna jövendölni, hogy 1833-ban a magyarországi gyűlésen a Luther és Kálvin fiai hallgatva nézik, míg a Pázmány hitének sorsosi érettek egymással vetekedve 1 Zsilinszky, Az 1848. vallásügyi t. cikk tört. 36. 1. Döbl. hagy. I. 290. 2 Kovács S. A sopr. M. Társ. tört. 29. 1. 3 Zichy, Széch. élete I. 450. Majláth, Széch. lev. I. 138. 185.