Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

II. Török István ifjúsága. Tanuló évei. Első katonai szolgálata Draskovich Miklós seregében Budavár alatt 1684—1686. Herczeg Esterházy Pál nádor udvarában és gróf Erdődy Sándor főispánsága alatt megyei szolgálatban 1686—1690.

Imrének nem levén fiai, a családnak protestáns férfi ágát csupán ezen idősebb István plántálta tovább. Neje Orehóczy Katalin volt, talán épen azon kuscheróczi Orehóczy Ferencz leánya, a ki mint II. Ferdinánd kapitánya volt csapataival (1626.) Kőszegen. Az Orehóczyak mint bárók is említtetnek.

1 Ezen idősb István nejével együtt korán elhal (1668.), de már ekkor több gyermek gyászolta halálukat. Két leánya közül Zsuzsanna Vrágovits Györgynek, Juliánná Hevenesi Jánosnak lett a felesége. Az öt fiú közül pedig Zsigmond csecsemő korában elhalt, János, Pál és Ádám is magtalanul hunynak el. Csupán a legfiatalabb fiú, ifjabb István, történetünk hőse, alapít családot és nyújt reményt a törzs további felvirágozásához. De ez is fájdalom, csak rövid időre. II. Török István ifjúsága. Tanuló évei. Első katonai szolgálata Draskovich Miklós seregében Budavár alatt 1684—1686. Herczeg Esterházy Pál nádor udvarában és gróf Erdődy Sándor főispánsága alatt megyei szolgálatban 1686—1690. Az ifjabb István, idősb Istvánnak és Orehóczy Katalinnak legifjabb gyermeke, 1666-ban született Szécsényben. Apját és anyját másfél éves korában két hónapi időközben veszíté el. Áz így korai árvaságra jutott gyermeket testvérbátyjai Pál és Ádám neveltetik, a kik magok is müveit, tudománykedvelő férfiak voltak. A legidősebb fitestvér, János, valószinűleg korán elhalt, mert róla korán elhallgatnak forrásaink. Ádámról tudjuk, hogy megnősült, Gosztonyi Annát vévén el, de ő is korán és magtalanul halt el.

2 Török István gyermekkora és tanuló évei azon időszakra esnek, a midőn a protestáns egyházra Pozsonyból Szelepcsényi vezetése alatt ama végzetes csapást mérték. Nyilvános iskolánk ekkor sehol sem volt A sopronit 1674-ben zárták be és 1682-ig így maradt. Győrből is 1671-ben űzték el az itteni iskola jeles vezetőjét, Ács Mihályt. Kőszegen is 1671—1673-ban vették e! templomaikat és iskolájukat. Széchenyi György kalocsai érsek és győri püspök keze munkálkodott mindezekben. Az ifjú Török ily viszonyok között csak házi neveltetést nyert. Jeles nevelőt találhattak számára Szécsényben is Perenyei Bálint lelkész és esperes személyében, ki azelőtt a kőszegi iskolának volt vezetője és a soproni gymnasiumba is fényes 1 Chernél Kálmán, Kőszeg jelene és múltja 11. 72. 1. és Zsilinszky Mihály A magy. országgyűlések vall. tárgyalásai. III. 413. 1. 2 A fentebbi halotti emlékbeszédek és Széli F. idézett műve.