Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

III. Házassága és családi élete. Az Úr háza iránt való első szerelme. A győri egyházhoz, Lővey Balázshoz és Ács Mihályhoz való viszonya

különösen a Kemenesalján (Ostffy, Vitnyédy. Káldy, Kisfaludy, Vidos stb.) oly jelentékeny szerepet vitt. Műveltség, hithűség, hazaszeretet, vendégbarátság, gazdálkodás, a magyar nemesnek ezen szép erényei vonzzák az ő lelkét is. S mind ezekkel ékeskedve egyik tiszteletreméltó alakjává fejlődik hazánk kétszáz év előtti jó táblabiráinak. Az is lett belőle, tekintetes, nemes, vitézlő, nemzetes úr, Vas- és Sopron vármegyék táblabírója. E mellett azonban nagyobbra is termett. III. Házassága és családi élete. Az Úr háza iránt való elsó' szerelme. A győri egyházhoz, Lővey Balázshoz és Ács Mihályhoz való viszonya. E közben eljött már az az idő, a mikor a szíve is, a nagy gazdasága is elevenen érezteté Törökkel: nem jó az embernek egyedül lennie. Házasságával a szerencsét nem e világ értelme szerint csinálta. Szive szerint választott, nem a számító észnek messze néző tervei szerint. Nagy-Győr városában a reformata ecclesia elei között szerepel ez időben nemzetes és vitézlő Komáromy István uram, győrmegyei táblabíró. Ezen jó úrnak tisztes házán és ebben is Kató leányasszonynak kedves alakján akadtak meg Törökünk szemei. Régi református nemesi család volt ez is. Az 1617. évi telekkönyv szerint az ősi Komáromy-ház, István magyar seregbiró háza, ott volt a szent Miksa-utczában (a mai Városházutcza) a jobboldali soron, Himmelreich György, akkori pannonhalmi főapát lakása mellett.

1 Komáromy Kata atyjáról két helyen emlékeznek a győri ref. egyház évkönyvei. Mikor az ekklézsia 1687. követeket küld az országgyűlésre, ezek megbízó levelét Komáromy István, mint előkelő egyháztag második helyen írja alá. És 1688-ban Komáromy uram felfogadott török gyermekét kereszteli Mocsay István prédikátor István névre. Azon fogságba jutott árva török gyermekek közül való lehetett ez is, a kiket a Buda várából kivert törökök hagytak itt magok után. Győrött mind a két protestáns egyház anyakönyvében fordul elő több ilyen eset.

2 Komáromy István később alispán is volt, még pedig a kuruczok alispánja, kit a győrmegyeiek a Győr várába szorult 1 Villányi Szaniszló, Győr város helyrajza a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. 143. 1. 2 Liszkay József: A nagy-győri ev. ref. egyház múltja és jelene. Győr, 1868. 19. és 31. 1.