Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

I. A telekesi Törökök ősei. György a katholikus és János a protestáns ág feje. Török Imre és idősb Török István

voltak hadi érdemei. II. Ferdinándtól épen ezekért kapott nagyobb terjedelmű jószágokat. 1 János ezenfelül boldog Ausztria pél­dájára szerencsésen is házasodott. Elvette ugyanis az utolsó enyingi Töröknek, Istvánnak, Pápa város földesurának (f 1618. június 3.) özvegyét, gersei Pethő Margitot, a kivel a somlyói, jánosházai és szécsényi urodalmakat kapta. Ez utóbbi helyen, a vasmegyei Szécsényben lakott János családja. Innen igaz­gatták nagy kiterjedésű birtokaikat, melyek Vas-, Veszprém-, Győr-, Sopron-, sőt még Baranyamegyében is szétszórva feküdtek. A többi testvér közül Ferencz is e tájon lakhatott, mert bátyjával együtt neki is vannak malmai a Répcze, Csáva és Ikva folyók mentén és sógoruk, Marczaltői Miklós, őt is Jánossal együtt kiskorú gyermekeinek gyámjául rendelé 1629-ben írt vég­rendeletében. 2 Erzsébet nevű nővérök ezen Miklósnak, az utolsó Marczaltőiek egyikének, volt a második felesége. Bokonságban voltak ezenkívül a darabosi Nádasdyakkal is, sőt az Ester­házyak rokonságával is dicsekedhettek. Pál nevű fivérükről csak annyit tudunk, hogy Erzsébet nevű leánya Simándi Mihálynak lett a felesége. István nevű öcscsüket pedig, mivel ezen a vidé­ken nem találtak neki való urat, két paripával Pázmány Péter szolgálatába ajánlották. 3 György és János még szeretetteljes hangon leveleznek egymással a messze távolból is. De leszármazó ivadékaik között már nagy lesz a közbevetés. El is feledik egymást, meg is hal­nak egymásra nézve. E nagy elidegenülésnek pedig két termé­szetes oka van: a lakóhelyek nagy távolsága és a vallásbeli különbség. A telekesi Törökök ugyanis, mint a vasmegyeiek nagy része és Nádasdyék udvari környezete általában, a refor­máczió hivei voltak eleitől fogva. De György más vidékre ke­rülvén olyan korban, a midőn Pázmány visszahódító munkája legjavában folyt, ha az apa nem is, de a fiai már bizonyosan a római katholikus egyház kebelében keresték üdvöket. A vas­megyei ág azonban élén Jánossal, hü maradt evang. egyházá­hoz és György ivadékaitól hitök elhagyása miatt el is idegenedett. Annyira megszakadt köztük minden érintkezés, hogy a XVII. század végén már nem is tudnak egymásról. S midőn a protes­1 A t. Török István temetésekor mondott beszédek. Lipcse, (1723) 117. lapon. Egyik főforrásunk, mely a következő beszédeket tartalmazza: Tóth János téthi paptól: Az Isten népének lakása stb; Torkos András győri paptól: A cédrusfának siralmas esete; Miskey Ádám sághi tanító­tól : Virtus koronája; Haynóczy Dániel soproni igazgatótól: Oratio funebris. 2 Győri tört. és régészeti füzete, Ráth K. és Rómer Fl. IV. k. II. füzet. 3 Széli F. i. m. 5. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom