Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

III. Házassága és családi élete. Az Úr háza iránt való első szerelme. A győri egyházhoz, Lővey Balázshoz és Ács Mihályhoz való viszonya

sorban a maga hite cselédivel tesz jót, de, mint alább látni fogjuk, mindegyik magáénak vallja házastársa hitrokonait is és örömmel osztják meg javaikat velők is. A legszebb idejében, 24 éves korában nősült férfiú ifjú nejét nem Vasmegyébe, az ősi fészekbe viszi, hanem ez időtől fogva rábaközi birtokait, ezt az áldott Kánaánt, nevezetesen pedig Egyedet választja állandó lakóhelyül, hol szintén szép kastélya volt és Sobor, Szent-András falvak is uradalmához tartoztak. Itt élte ő házas élete boldog napjait csendes családi körben, általános tisztelettől környezve, ősi magyar szokás szerint, vendégszerető, nyilt házat tartva, melyben a rokon és barát őszinte, hü szivet, a tudós Maecenást, a pap patronust, a szegény segedelmet, a szenvedő vigasztalást, a sorsüldözött menedéket talált. Az egyedi kastélyban az előkelő, magasrangú rokonok mellett a szegény, kopott ruhájú pap és tanító is szívesen látott vendég volt. A baráti, sőt komasági viszony ezekkel szemben sem volt terhökre. A családi kertben is korán fakadtak egymás után a reményteljes bimbók. Bálint, az elsőszülött fiú már a következő 1691. évben látott napvilágot. S talán nem megyünk messze következtetéseinkben, ha azt mondjuk, hogy ezen elsőszülött keresztelőjekor a nagyenyingi Török Bálint neve és emléke lebegett a szülők szemei előtt, a kit ősüknek tiszteltek a telekesi Törökök is. Még két fiúval ajándékozta meg őket később a gondviselés. Lajossal és Antallal. De ezek közül az első hét éves korában hunyt el, Antalt pedig mint egy hónapos csecsemőt fektették már a sobori sírboltba. így hát az egyetlen Bálint lőn a család reménye és szemefénye. Nagy gondot is fordítottak a szülők e fiuknak neveltetésére. Ha a házi neveléssel be nem érték, pedig házi tanítót is akárhány jeleset kaphattak papi barátaik közül; úgy Győrött és Sopronban találhattak a serdülő gyermek számára jeles iskolákat, melyek a soproni országgyűlés után újra megnyíltak. Amott Torkos András és ifjabb Ács Mihály jeleskedtek mint tanítók, emitt pedig a latin-magyar gymnasiumban Friedelius János, Balogh György és Czenky Márton. És Török Istvánnak ezen két egyházhoz való viszonyából következtetve valószínű is, hogy fiát ezen iskolák valamelyikébe adta. Közelebbi adataink nincsenek. Házassága után a családi tűzhely melegénél az Úr háza iránt való szerelme is lángolóbban égett és megkezdte egyházgyámolító nemes munkáját. Neje, mint győri leány, első sorban a győri protestáns egyházak iránt ébresztett benne nagyobb érdeklődést. Az itteni lelkészekkel és tanítókkal házassága óta