Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

V. A felvilágosodás és a vallási megújhodás kora. A racionalizmus és konfesszionálizmus az újabb időkben.

templomi istentiszteleteken nagy őszinteséggel és imponáló lelki erővel nyilatkozott meg. Ez a hithűség magában hordozza a szebb jövendő zálogát. Pethe László, a dölyfös császári tanácsos 1604. azt kiáltá oda az elűzött liszkai lelkésznek: «Hat esztendőt vetek neki, hogy a ti hiteteknek e világon csak az hire marad.» De a jó Istennek úgy tetszett, hogy egy kissé hoszszabb terminust engedjen az ő üldözött nyájának. Habsburg uralkodó, Miksa király még szabadabb, trónörökös korában 1560. ápr. 2. írta III. Frigyes pfalzi választó fejedelemnek: «Én az Ágostai Hitvallásban foglalt tudományt tartom igaz és keresztyén tudománynak és ha Isten kegyelme velem leszen, ebben kívánom életemet bevégezni.)

107 Mint király nem volt elég erős arra, hogy a hagyományos családi politikával szemben szavának ura lehetett volna. De nekünk a történelem tanulsága és Istennek szent igéje parancsolja: «Lógy hív mind halálig és néked adom az életnek koronáját... Imé, eljövök hamar, tartsd meg azt, ami nálad vagyon, hogy senki el ne vegye a te koronádat!)) Ján. Jel. 2, 10. és 3, lí.

10

** 107 Spataki krónika. M. Tört. Tár IV. 66. Zsilinszky M. Vallásügyi tárgy. I. 255. Zsilinszky M. Magy. prot. egyhtört. Bpest 1907. 132.1. 108 Dolgozatom I. részéhez pótlásul meg kell említenem, hogy Mágdeburgi Joakim győri tábori lelkész is «Die unverfälschte Augsburgische Confessión und Schmalkaldische Artikel» címen kiadta ezt a két szimbolikus könyvünket (Regensburg 1566). Rueber János győri főkapitány szólította fel erre, mivel az Augusztána példányaiban nagy volt a hiány ebben az országban. (Payr S. Fláciánus lelkészek Magyarországban. 10. 1.)