Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása.

protestánsok a szász vagyis az augsburgi hitvallást követik. 1550. május 7-én írja: In Hungarn sind durch Gottes Gnaden die Kirchen, da reine Lehr ist, in guten Stand und Frieden und haben die Bergstädt und die Herrn dem König auf dem Tag zu Pressburg diese Antwort die Religion belangend geben, dass sie in christlicher Lehr gleichlautend mit der sächsischen Confession kein Aenderung zu machen gedenken.» (Corp. Ref. VII. 592.) Hogy egyházaink mily nagyra becsülték az Augusztánát, azt bizonyítja például a liptómegyei lelkészek 1569. évi 25. artikulusa: «Nunquam antea accedant domini fratres ad peragenda negotia in convocatione, priusquam caput unum ex Confessione Augustana (exhibita imperátori Carolo V-to anno 1530) per notarium et maxima cum attention^ praelegatur, cui praelectioni omnes adsint, absens den. 25 mulctetur.» A fentebbi Serpilius Lőrinc bélai lelkész is 1569. a Confessio Scepusiana készítésekor Matzejovsky Miklós lublói prefektusra hivatkozva sürgette «ut puritas doctrinae secundum Augustanam Confessionem in ecclesia sancte studioseque observetur». Reczés János esperes a dunántúli zsinatokra mindig az Augusztána könyvecskéjét hozta magával. A papi vizsgákon mindig az x\g. Hitvallásból vették a tételeket, melyek felett valamelyik jelesebb rektor elnöklete alatt vitatkoztak.

9 Sárospatakon és vidékén is Perényi Péter és Gábor idejében még sokáig az Ágostai Hitvallást követték. Midőn a tarcali és tordai zsinatokon 1562. és 1563. Béza hitvallását és Kálvin genfi kátéját fogadták el, Perényi Gábor abauji főispán, Luther buzgó híve, ennek ellene mondott. Sátoraljaújhelyre összehivatta urodalmából a lelkészeket és rosszalását fejezte ki. Turi Pál, a sajószentpéteri költő-pap, aki Kálvin Institutiójára az ismeretes verseket írta., itt azzal menté magát ura előtt, hogy ők az Augusztánát nem vetették el és Béza hitvallását csak úgy fogadták el, mint az Augusztána bővebb magyarázatát. Perényi ezzel nem érte be, hanem Turi Pált Solti Bernát nevű társával még 1563. kiküldte Wittenbergbe és Lipcsébe. És az itteni egyetemek nem Túrinak, hanem Perényinek adtak igazat. Skultéti Szeverin bártfai lelkész Hypomnema c. művében 9 Magyar Prot. Egyháztörl. Adattár II. 2. és 3. 1.