Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása.

1559.) és a 24 szepesi városé, melyet Megander Grossmann Bálint iglói és Obsopaeus Koch Cirjék szepesváraljai lelkész írt (Scepusiana 1569.), mind a három szorosan az Ágostai Hitvallás alapján készült. A szerkesztők a formát, a beosztást és a cikkelyek sorrendjét tekintve elég nagy szabadsággal jártak el és a r. kath. iránt még nagyobb kíméletet és mérsékletet tanúsítanak, mint maga Melanchthon. Erről a három magyarországi hitvallásról dr. Bruckner Győző igen értékes tanulmányt írt az Ágostai Hitvallás miskolci Emlékkönyvében. A hitvallások latin~szovegét már Ribini János is közölte, de dr. Bruckner Győző nagy szolgálatot tett azzal, hogy az öt szab. kir. város hitvallásának Kassán 1613. megjelent magyar szövegét is újra lenyomatta és csatolta művéhez. Az Egyesség Könyve után ez a második hitvallási irat evang. egyházunkban, mely magyar nyelven nyomtatásban is megjelent.

5 Dr. Bruckner a Matricula Molleriana adatára támaszkodva közli, hogy a Pentapolitanat és Heptapolitanat 1. Ferdinand 1558. s Verancsics Antal egri püspök és Oláh Miklós esztergomi érsek is 1560. megerősítette s a felvidéki városok ez alapon nyertek vallásszabadságot. Hasonlót ír Melanchthon is 1554. június 13-án Magyarországból vett tudósítások alapján: «Nun hatten die Bischoff in Hungarn ein Verfolgung unserer Kirchen angefangen, davon die Stadt in Siebenbürgen bei dem König geklagt haben. Darauf hat der König Ferdinandus den Bischoffen geboten, dasz sie die Kirchen in dieser Lehr, wo sie jetzund lehren gleichförmig der sächsischen Nation, nicht verfolgen sollen, und lässt ihnen der König auch Frieden.» (Corp. Reformatorum VII. 327.) De az üldözéstől azért a magyarországi protestánsok sem voltak mentek. l_Az augsburgi vallásbéke 1555. vallásszabadságot biztosított az Ág. Hitv. követőinek, de midőn a körmöcbányaiak 1559. Augsburgba I. Ferdinándhoz kimentek és itt 5 Ribini J. Memorabilia I. kötetében a Pentapolitana a 78—85. lapon, a Heptapolitana a 134—146. lapon, a Scepusiana a 224—238. lapon olvasható. Dr. Bruckner Győző értekezése: «Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés. A Coni'essio Augustana és magyarországi variansai» a miskolci jogakadémia Emlékkönyvében (Miskolc 1930.) a 3—111. lapon van közölve. A Pentapolitana magyar szövege a 85—92. lapon.