Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása.

Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. I. A magyar reformáció első, alapvető hitvallása. Augsburg neve először egy véres vereség emlékével (955.) van beírva a magyarok történetébe. Ez is korszakos jelentőségű volt. Magába szállva a kalandos hadjáratokat ekkor hagyta félben a magyar és mutatott hajlandóságot békésebb életmóddal a keresztyénség felvételére. Közel hatszáz év múlva fordul ismét a magyarság figyelme Augsburg felé. Most szellemi, vallási téren, a reformációért folyik a harc. Luther, Melanchthon és az evangélikus rendek hitvallását itt hallgatja meg V. Károly, a császár. Az Isten igéjére, a Szentírásra alapított reformációnak első, sarkalatos hitvallását itt olvassák fel az akkori világ nagyjainak legtekintélyesebb gyülekezetében. Világtörténeti jelentősége van ennek az eseménynek éppen úgy, miként Luther wormsi útjának és vallástételének, vagy a speyeri protestációnak és appellációnak. Az augsburgi birodalmi gyűlésnek 1530. Magyarországból is volt néhány szem- és fültanuja. Jelen volt .Mária, özvegy magyar királyné udvari lelkészével, a lőcsei Henckel Jánossal és titkárával Oláh Miklóssal, a későbbi prímással. Melanchthon innen Augsburgból írja júl. 10-én a Koburgban maradt Luthernek: «Soror Caesaris mulier vere heroico ingenio, praecipua pietate ac modestia, studet nobis placare fratrem, sed cogitur id timide et verecunde faeere.»

1 Mária még ezévben is az úrvacsora! tanban öt pontra kért és kapott Luthertől feleletet. 1 Enders, Luthers Briefe VIII. 105. Ribini, Memorabilia I. 27.