Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
meg. így Kapi Gyula Vallásos karénekeiben megjelent vegyeskarra a Luther-féle „Mi hiszünk mind egy Istenben" ősi szép dallamával. Szövegét a régi Zengedezőből vettük át. És a régi Media vita Luther-féle szövege is (Míg csak élünk mindenütt) megvan benne Stráner Vilmos fordításában. Végül mint szintén újabb kísérletet kell megemlítenünk, hogy dr. Masznyik Endre Luther müvei közt az énekek lefordítását is tervbe vette és D. Kovács Sándor ezt a jubileumra az Ösvényben közölt legújabb énekfordításokkal igyekezett megvalósítani. Legkiválóbb poétáink : Kozma Andor, Torkos László, Hegedűs István, Zempléni Árpád vettek részt a szent munkában és Győry Vilmos hagyatékából is előkerült egy Luther-ének. Kozma Andor már 1912. lefordította az „Erős várt". A wartburgi Luther magasztal óját, „Az ördögűző ténta" jeles költőjét nem akarjuk bírálni. Vietorisz József fordításával párhuzamosan mutatjuk be Kozma Andoréból is az első versszakot: Lefordította Kozma a karácsonyi gyermekéneket is : „A magas mennyből jöttem én". Lehet ez jeles műfordítás, de éneskönyvbe a régi való. Kozma fordításai még : Életünkben szüntelen (Media vita), Kérjük a szent lelket, Ah Isten, vesd ránk szemeid (12. zsoltár). Templomba nem való sorok ebben : „Mert a tömeg istentelen, Hol huncfutok vannak jelen" (lose Leute). Hegedűs István fordításai: Örvény mélyén kiáltok én (Aus tiefer Noth), Teremtő lélek, szállj te le (Veni creator Spiritus), Mi Atyánk, ki vagy mennybe fenn, Mennyből leszálltak angyalok (a másik karácsonyi ének) és a másik pünkösdi ének : Szentlélek Úristen jövel. Ezzel sem fogják a gyülekezetek a XVII. századbeli magvas, szép éneket felcserélni. Torkos Lászlótól valók : Hozsanna néked Krisztusunk (Gelobet seist), Krisztust a sírba zárta (húsvéti) és Mi mind egy Istenben hiszünk (Wir glauben all). Zempléni Árpádé : A balga szól, a balga szól (Es spricht der unweisen Mund wohl), Tarts meg Uram igéd szerint (Erhalt uns Herr). És Győry Vilmos hagyatékából: Te, ki egységben három vagy (0 Lux beata Trinitas). Kritikát gyakorolni nem akarok, de átolvasva e legújabb fordításokat, az a régi igazság erősödik meg bennünk, hogy Luthernek erős hitet sugárzó tömör szavait más nyelven tolmácsolni vajmi nehéz. Azért becsüljük meg a régi fordításokat is. Az egyszerű, biblikus és egyházias nyelv követelményeit Győry és Torkos fordításaiban találjuk meg nagyobb mértékben. Amint Vietorisz mondja : „Tovább kell küzdeni, míg el nem jön az a Lutherrel kongeniális lélek". A hymnologia szent dolgában is össze kellett volna fogni a két protestáns testvéregyháznak. Hiszen évszázadok óta közösen énekeljük Luthernek három szép énekét (Erős vár, Jövel Szentlélek, Mennyből jövök). És evang. dallamokat is vettek át a ref. testvérek : Mennybéli felséges (Mi Atyánk, ki vagy), Uram, a törödelmes (Szívem szerint kívánom), Mire bánkódol óh te én szívem (Hans Sachsé), Szívünk vígsággal ma betölt (Tündöklő hajnali csillag) és a Légy csendes szívvel (Gerhardt Pálé). Évtizedeken át dolgozott mind a két prot. egyház a maga új énekeskönyvén. De mindegyik külön-külön, egyik a másik munkájáról tudomást sem vett. így történt, hogy a ref. egyház legújabb énekeskönyve is az Erős várt megtartotta XVI. századbeli, a históriás énekek módjára elnyújtott formájában. Pedig az „Ein feste Burg" ma már az egész protestáns világnak egyetemes törzséneke. Áz eredeti dallam és versforma szerint éneklik németek, hollandok, svájciak, franciák, amerikaiak, még a csehek is. A mai gyakoribb nemzetközi érintkezés idején a külföldiek majd megütköznek rajta, hogy az Erős Erős várunk az Úristen Jó fegyverünk és pajzsunk, Ránk zúduló szükségünkben Csak ő segít mirajtunk. Az ős ellenség Most félelmes még, Erőszak és csel Hadát idézi fel. Nincs párja itt a földön. Erős vár a mi Istenünk, Jó védelem és fegyver ; Szükségben ő segít nekünk S le minket a baj nem ver. Most az ős Gonosz Fennen táboroz, Sok csel s nagy erő, Amellyel ránk tör ő, Nincs több ily rém a földön.
