Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
tanúsággal teljes énekek által is — írja Sz. Molnár — az, melyeket az evangéliumnak tanítói szerzettének és az szegény deákok az ajtók előtt házanként éneklettenek, sok számtalan emberek vezéreltettenek az igazságnak esméretire... kiváltképen Magyarországban, holott az könyvnyomtatásnak szük volta és fogyatkozása miatt ez eszközzel kellett gyakran élniek az tanítóknak, az kik az deákoknak szép énekeket irtanak eleikben, melyeket nem csak házanként, hanem lakodalmakban is megénekeltenek. 25 b) Luther énekeinek gyarapodása magyar énekeskönyveinkben. Luther magyarra fordított énekeinek állományáról először a váradi és a debreceni Szegedi-féle énekeskönyvekből vehetünk tudomást, amelyeknek bizonyára Huszár Gálnak elveszett 1560. évi kiadása szolgált az alapjául. Szegedi Gergely 1562. adta ki az első könyvét s ennek „megöregbíttetett és rnegemendáltatott" kiadásait ismerjük a váradi 1566. évi és a debreceni 1569. évi kiadásokból. Ezekben Luthernek a következő. 11 éneke van meg: Óh, Ür Isten, tekints hozzánk. (Ach Gott vom Himmel sieh darein) 16. 1. Erős várunk nekünk az Isten. (Ein feste Burg) 35. 1. Bűnösök hozzád kiáltunk. (Aus tiefer Noth) 67. 1. Krisztus az mi bűneinkért. (Christ lag in Todes Banden) 108. 1. Atya Isten tarts meg minket. (Erhalt uns Herr) 142. 1. Mi atyánk, ki vagy mennyekben. (Vater unser) 162. 1. Ugyanez más formában. 164. 1. Mi hiszünk az egy Istenben. (Wir glauben all). Gálszécsitől. 172. 1. Hiszünk mind egy Istenben. (Ugyanaz.) Skariczától. 173. 1. Jer mi kérjünk szent lelket. (Nun bitten wir) 175. 1. Ugyanaz kevés eltéréssel. Batizé. 176. 1. Ime első ismeretes és nem nagy terjedelmű énekeskönyveinkben 11 ének Luthernek 9 énekéből van fordítva. Ezt a számot, ha meggondoljuk, hogy első magyar theologusaink nem igen tudtak németül s csak latin fordítás és magyarázat közvetítésével férhettek hozzá Luther eredeti német szövegéhez, nem keveselhetjük. S már az elsők között van 4—5 olyan, amelyik kedves, népszerű éneke lett mind a két protestáns egyháznak, s ma is, majdnem négyszáz év múlva, örömmel énekeljük. Horváth Cyrill szerint az „Óh Úristen tekints hozzánk" éneket a hagyomány János Zsigmond erdélyi fejedelem nevével kapcsolta össze. (I. h. 43. 1.) Ennek azonban semmi történeti alapja sincs, mert János Zsigmond az úrvacsora két szín alatt vételével csak 1563. tért át az evangélikusokhoz, az ének fordítása pedig bizonyára korábbi. Kedvelt bűnbánati énekük a magyaroknak is : „Bűnösök hozzád kiáltunk", Luthernek egyik legtömörebb és legsikerültebb zsoltárfordítása. A magyar szöveg is híven követi formában és tartalomban az eredetit, magyarsága, verselése is jó. Ugyanilyen Luther Miatyánkjának a magyar fordítása is. Horváth Cyrill úgy sejti, hogy ezt a három szép éneket valamely ismeretlen jó magyar verselő fordította. Ellenben Luther húsvéti énekének (Krisztus a mi bűneinkért) gyarló fordítóját ismét Gálszécsihen keresi. Az „Erős várunk" hatalmas énekéről alább külön fogunk szólani. De már itt, ahol először találjuk, vesszük számba Luther másik kiváló énekét: „Atya Isten tarts meg minket." Luthernek erről a nevezetes énekéről, melyet meglepően nevezett Kinderliednek, holott a hangja nagyon is harcias, már fentebb is szóltam. (Th. Szemle 1926. 905.1.) Itt most a magyar fordítása kerül szóba. A hagyomány szerint (Ember P. és Bod P.) ezt is Skaricza fordította volna, miként az Erős várt. Ehhez azonban sok szó fér. Ez a fordítás amannál sokkal gyengébb. Amit Luther tömören négy sorban mond, azt a magyar szöveg két strófára bontva csak nyolc sorban tudja visszaadni. Tehát sokkal laposabb, elnyújtott. így az eredeti 3 strófából hatot csinált s a német kiadások által félrevezetve ezekhez még egy hetedik idegen versszakot is csatolt, a „Da pacem" egyetlen strófáját, melyet Luther szintén lefordított 25 Skaricza—Faragó 48. Postilla Scultetica Oppenheim 1617, 1073. 1.
