Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
emjíti, akkor ennek ének- és zeneművészete is bizonyára hatással volt reá. Van Szegedinek egy mai napig is mind a két protestáns egyházban énekelt kedves szép éneke, prédikáció előtti, a Szentlelket segítségül hívó : „Jövel szent lélek Isten ! Tarts meg minket igédben." Öt rövid versszakból áll, melyek négysorosak és minden sorában csak hét szótag van. Ilyen rövid eleven ritmusú énekek abban a korban ritkák, csak Luthernél találunk ilyeneket. És ennek a szép dallamát is, amint abban a korban szokásos volt, bizonyára maga Szegedi írta. Ez az egy magyar protestáns ének is, melyet immár négyszázadon át énekelnek híveink, meggyőző bizonysága Szegedi énekköltői hivatottságának. A református dicsé- . retek között 73., az új dunántúli ev. énekeskönyvben pedig 286. szám alatt van meg ma is. Huszár Gál 1574. évi énekeskönyve közli először, ahol is a cím alatt olvasható : Szegedi Istváné. Olyanféle rövid ének ez, amilyent a régi Veni Sancte Spiritus mintájára Luther, Sylvester és Batizi is írt. De Szegedié mégsem szolgai másolat, van benne eredetiség s eredeti a dallama is. Másik jeles éneke : Szánja az úristen híveinek romlását. A török-fogságot szenvedett tudós reformátor jól ismerte és jól festi a magyarok szenvedéseit. Ez ének magyaros ritmusa Arany János figyelmét is magára vonta. Külön érdeme lesz még Szegedinek, hogy Luther példájára hazánkban ő honosította meg családi és baráti körben a házi muzsikát. De erről alább szólunk, 16 Luther magyar énekfordítói közül a hagyomány különösen Skaricza Mátét emlegeti, aki szintén volt ugyan Wittenbergben kétszer is, de Luthert már nem találta életben. Ime első protestáns énekszerzőink nagyobb része Luther szellemi hatása alá került. A református Ember Pál is tudja és elismeri : „Az Európában elterjedő reformációnak első énekeit Luther írta." (737.1.) A magyarok Melanchthon mellett Luthert is a személyes érintkezés, levelezés és könyvei útján megismerték, nagyra becsülték és megszerették. Volt lakója és asztaltársa, Dévai Mátyás, akit itthon magyar Luthernek neveztek, Szegedi Gergely franciskánus ellen írt művében mondja : „Amaz egy ember, Luther, aki kegyességére és kitűnő műveltségére nézve egyiránt tiszteletreméltó, nem tetszik nektek. . . Ha minden erőtöket megfeszítitek sem lesztek képesek leverni ezt az egy embert, akit a jó Isten nekünk nestori évekig tartson meg." Szkárosi Horvát András, a tályai lelkész és jeles poéta, akiről nem tudjuk, hogy Luthert személyesen ismerte-e, 1549-ben a második zsoltár fordításába is beleszövi és ily módon a protestáns templomokba is beviszi Luther dicséretét. Az egyik strófában itt mondja róla : De Luther Márton kárt tőn Pápának, Hogy megjelenté vétkét Rómának ; És elhirdeté mind az világnak : Immár nincs haszna az sok búcsúnak. És hátrább ugyanebben a zsoltárban folytatja : A szerzetesek, kik ezt nem tudják, A Luter Mártont csak szidalmazzák ; . . A jámborokat csak háborgatják, Nagy vakságokat mert ők nem látják. És ez az ének a „Jámbor házasok nótájára" Szegedi Gergely 1569. évi debreceni énekeskönyvében legelői van 2. szám alatt Psalmus II. felirattal s három évvel előbb benne volt már a váradi énekesben is. Még a mi jó Tinódi Sebestyén lantosunk is Török Bálint és Nádasdy Tamás udvarában nevén említve énekel Lutherről. „Kur firstnak megfogása" című a schmalkaldeni háborúról írt históriás énekében mondja róla : 17 16 Szilády Á. i. m. VI. 3., 8., 285., 287. Skaricza, Szegedi I. élete, ford. Faragó B. 11., 48. 17 Szilády Á. R. M. Költők T. III. 192.
