Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

Mig Radó házában a tárgyalások ekként folytak, az alatt odakünn a többi plebánusok is úgy fél tiz óra tájban megérkeztek proczessiókba toborzott több ezernyi népeikkel. Ott voltak a plebánusok Mihályiból. Páliból, Szanyból, Szilből és Tóth-Kereszturból. Ezekhez ismét Radó László ment ki követképen s bölcs tapintatával, békéltető és a helyzet komolyságát feltáró szavaival rá is vette őket. hogy híveiktől kisérve békességben visszafelé indultak. Egyik-másik csapat hazautaztában Zsebeházán és Kereszturon meg is ebédelt s némelyeket itt a bornak mértéktelen élvezete rábaközi szokás szerint véres verekedésre ragadott. De ebben ezúttal még semmi részük sem volt az ..eretnekeknek." A mihályii plebánus. mint már fentebb is láttuk, harcziasabb szellemű volt amazoknál. Ü a falu felé egészen Radó Lászlónak gyümölcsös kertjéig nyomult előre kíséretével és itt megállott. A házi gazda távozásra kérte s hogy a netáni zavargásoknak elejét vegye, a királyi rendeletekre is figyelmeztette. Erre azt felelte a hevesvérű pap: ő felsége ezekben nem disponál vele, mert ő csak a pápa ő szentségétől és a győri püspöktől függ. A plebánusnak ezen kihivó szavai könnyen elgondolható felháborodást keltettek evang. részen. Fábrit, a lelkészt, saját parókiáján a jelen volt két főbiró nyugtatta meg. a kik közül Szőllősi Ádámot ő maga hivatta Vadosfára a megelőző éjjel Nagy Mihály a falu birája és Surányi István által, hihetőleg a rend fentartása végett. A főbirák itt a paplakon a vadosfaiakat és a többi jelen volt rábaközieket is megintették, hogy az előbb elzárolt utakat hagyják oda. A népnek ily értemben leendő megintésére hihetőleg Fábrit is fel-