Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

IV. Fábri püspökké választatik. Első hivatalos intézkedései fegyelmi ügyben és egyházirodalmi téren

püspökséget kivan, jó dolgot kivan" (I. Tini. 3, 1.) De erélyes és őszinte szabadkozását sem vették tekintetbe s Németh Sámuel esperes ott nyomban a gyűlés szine előtt beiktatta hivatalába.*) Reverzálist az akkori szokáshoz képest ezen püspökünk is adott a beiktatás napján, melynek bevezető szavaiban megemliti, hogy megválasztatása a királyi rezoluczió alapján történt. Azután kötelezi magát benne arra, hogy Isten igéjét tisztán fogja tanítani, úgy a mint az az ó és új szövetségben és az egyház szimbolikus könyveiben foglaltatik és a lelkipásztorokkal is ily értelemben fogja azt hirdettetni, (1. p.) Az eklézsiákat minél előbb, legalább is egyszer, vagy a hányszor azt a szükség kivánja, meg fogja látogatni, (2. p.) Az egyházlátogatások alkalmával minden feltűnő kiséret és felesleges kiadások kerülésével a papok és tanitók tanítása és élete, nem különben a hallgatóknak erkölcsi magokviselete és az iskoláknak állapota felett fog vizsgálatot tartani (3. p.) Ha valahol a papot, tanítót vagy a híveket kell magok megjavítása végett kérdőre vonni, úgy a megyebeli esperest, két lelkészt és két egyházfelügyelőt vagy más tekintélyes világiakat vészen maga mellé s ezek szavazata szerint fog ítélni (4. p.) A gyülekezetek vagyonával nem fog önkényesen bánni, sem az egyházakat vagy lelkészeket felesleges költségekkel megterhelni; inkább a lelkészeket és gondnokokat is komolyan inti a helyes gazdálkodásra (5. p.) Lelkészt vagy tanítót nem tol az egyházak nyakára, sem az érdemeseket el nem mozdítja; a némely egyházakban Szent *) Az esp. és kerületi jkönyvek szó szerint megegyező feljegyzései az 1750. évről.