Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

IV. Fábri püspökké választatik. Első hivatalos intézkedései fegyelmi ügyben és egyházirodalmi téren

IV. Fábri püspökké választatik. Első hivatalos intézkedései fegyelmi ügyben és egyházirodalmi téren. De evang. egyházunk felett mind jobban tornyosulnak a vésztjósló fellegek. Ezen 1748. évi július hó 3-án hirdették ki a Nemes-Kéren tartott megyegyűlésen azon királyi parancsolatot, mely megtiltja továbbra a szuperintendenseknek, hogy egyházaikat látogathassák. Amaz anyagi csapásnál, melyet eme dunántúli vidékre ez évi augusztusban a nagy sáskajárás hozott, nagyobb veszteség volt templomainknak egymás után következő elfoglaltatása. Még 1748-ban vették el Csóth templomát. 1749. márcz. 10-én Gecse, márcz. 17-én pedig Győr te.nploma raboltatott el. Ez utóbbi azon ürügy alatt, hogy 1681-ben mint végvár kapott szabad vallásgyakorlatot, de most megszűnt ilyen lenni. Ugy látszik a helytartó tanács a jezsuitákkal versenyzett furfangos okoskodásokban és a nem ^katolikusok iránttáplált gyűlöletben. Ez évi okt. 30-án a sinylődő Perlaky József is befejezte püspöki rövid pályafutását. Felette is Fábri mondotta a második halotti beszédet I. Pét. 5. r. 3—4. v. alapján. Az 1750. évi ápril hó 21-én Vadosfán Ostffy Mihály felügyelő elnöklete alatt és feltűnő nagy számmal meg-